Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1861

1861.május - Oldalszámok - 7

7 nek tartalmából kiviláglik, bogy ö a főtiszteletü egyházkerülettel és a nagytiszteletü mezőföldi egyházmegyével tényleg szaítva, az independentismus ehének hódol, cs alkalmazkodása törvényéül, a fennálló cgyháztársulati rendszabályok mellőztével, csak a táczi atyafiak ragaszkodását ismeri - el. — A gyülekezeti küldöttek előtt, nz egyházkerületi Consisloriumnak a táczi lelkészség ügyére vonatkozó 5d. szám alatti Ítélete kihirdettetvén: mind főtisztelendő Püspök, mind pedig mélióságos Főgondnok urak által figyelmeztettek a szomorú helyzetre melybe magukat s bizalmuknak törvényellenesen választolt férjfiját kárhozalos engedetlenségükkel döntötték , s hatályos szavakban újra intetlek, hogy meghajolva a Felsőbbség Ítélete előtt őrizkedjenek oly tényektől, melyek sujtoló büntetést eredményezhetnek: de ők mind ezen atyai intésekre meg nem indulva, a negédes megátrilkodottság hangján a lelkészi állomásuk betöltése ügyében hozott minden végzeményeknek ellentmondottak, s határozottan kijelentették, hogy ők —bármi következzék — cselekvési irányukat el nem hagyják és Szabó József úrtól mint választott lelkészüktől el nem állanak. E lény, a jövendő eshetőségek pontos indokolása tekintetéből, jegyzőkönyvbe vezettetik.— Jegyzette Széki Béla sk. egyházkerületi főjegyző. 15) Olvastatott a madari gyülekezetnek a nagytiszteletü komáromi egyházmegyére beadott, s innét a főtisztel-elü egyházkerületre fölebbezett folyamodványa, meljben jelenlegi lelkészét tiszt. Bese Elek urat azon alapon kéri mással fölvállatni, mivel a csak most nevezett lelkész úr, folyó pénzben kivánja fizettetni készpénz fizetését, az eddig nálok gyakorlatban volt pár szám szerinti búza-fizetést megváltoztatni nem engedi, lemplombeli tanításai ingerlésig dorgálok, folytonos betegeskedése miatt hangji gyenge, a vasárnapi közmunkát nem tilalmazza, megválasztatásakor a választási okmányt sokan erőszakolva irlák alá, s megválasztatása csak három évre történt. E folyamodványokkal kapcsolatban fölolvastattak a nagytiszt. komáromi egyházmegyének a madari gyülekezel fönnebb érintett kérvénye következtében egy küldöttséget kinevező, majd e küldöttség jelentését tárgyaló két rendbeli jegyzőkönyvi kivonatai, melyek közül az utóbbiból világosan kitűnik, hogy a madari gyülekezet tekintetbe nem véve a küldöttségnek abbeli figyelmeztetését, miszerint a madari lelkészi dljlapban a tagosítás által történt módosulatok nem javítások, makacsul sürgette ezeknek javitásképen beszámítását, s midőn e kívánság helytelensége s törvénytelensége értésére adatott, a gyülekezet tagjai közül többen, főleg az elöljárók, a küldöttség iránt tanúsított tiszteletlen magaviseleten kívül még azt is határozottan kijelentenék , miként a fizetés dolgában az egyházi felsöséglől magokat teljesen függetleneknek tartják. Miután magának a madari gyülekezetnek folyamodványából világosan kitűnik, hogy a fölötti boszszúból volna hajlandó mostani lelkészét mással fölvállalni, mivel ez, a kerüleli határzathoz kötelességszerüleg alkalmazkodva, ennek értelmében kívánta pénzfizetésének kiszolgáltatását; s miután a bepanaszlolt lelkész ellen felhozott többi vádpontoknak is, mint czélérhetés végeit roszakaratúlag öszszekeresetleknek, az igazság álláspontján súlyt és érvényt tulajdonítani nem lehel; a folyamodó gyülekezet nem csak elmozdíttatik semmi törvényes alappal nem biró, sőt épen törvénybe ütköző kérelmétől, hanem ezon fölül a küldöttség iránt tanúsított tiszteletlen magaviseletéért, s azon vakmerő nyilatkozatáért, miszerint az egyházi hivatalnokok fizetésinek épsége fölött őrködni köteles egyházi felsöséglől is magát függetlennek nyilvánítóit!), keményen megfeddetik, és a nagytiszteletü komáromi egyházmegyének f. évi Május 15dkén tartott köztanácskozmányában Jegyzőkönyvi 5d. szám alatt a fenuforgó madari ügyben hozott végzeménye ezennel megerősíttetik.— 16) Több felől érkezett értositések és panaszok nyomán arról győződvén-meg a főiiszteleiií kerületi gyűlés, miként nz 1859diki révkomáromi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 39d. száma, a gyülekezetek és egyházi hivatalnokaik közt. többféle félreértésekre s innét eredeti sajnos zsurlódásukra adott alkalmai, főleg azért, mivel a stolare, mit a főüszleletii egyházkerület a pénzviszonyok változásai szerint időnként módosími szokott, a szerződési levélen alapuló, itt épen azért nem csak egyházmegyénként, hanem gyülekezetenként is változó tandíjjal hibásan hasontermészeiűnek tekintetett: ugjan azért Fölvilágosilás , illetőleg szabályozó utasitásképen kimondatik, miszerint mind a lelkészi mind a tanítói stolarékra nézve az 1859diki komáromi gyűlés jegyzőkönyvének 39d. száma alait álló intézkedés tovább is teljes érvényben hagyalik, — a tandíjakat illetőleg szinte megjegyeztetik, hogy ezeknek n"m c»ak természetben kiszolgáltatni szokott ré?ze hagyatik-meg változatlanul, hanem a készpénzben teljesítendő tandíjra nézve i* — további intézkedésig — a régi gyakorlat föntartandónak nyilcdnítatik. Jegyzette László József esperes mint megkért jegyző. 17) Jelentelelt a nagytiszteletü Belső-Somogyi esperesség részéről, hogy tekintetes Csépán Antal úr méltányolva az irányában nyilatkozott közbizalmat, a törvényes választás útján ráruházott segédgondnoki hivatalt elvállalta, s e minőségében már az egyházmegyei közönség színe elölt — annak óhajtásához képesl — föl is esküdölt. E jelentésből kedves értesülést nyervén arról az egyházkerületi kormánytanács, hogy tekintetes C*épdn Antal úr a belső-somogyi nagytiszteletü egyházmegye segédgondnoki hivatalának elvállalásával, dunántúli kerületünk kebelében kiván az evangyéliomi Anyaszentegyház javára mükölni, nem roszszalja az érdeklelt egyházmeg-ye intézkedéséi mely szerint a lisztéit segédgondnok urat mint egyik főhivatalnokát, saját hatósági körében hivatalára íölesketle, de mivel segédgondnoki hivatalánál fogva az egykázkerüleli Consisloriumnak is rendes tagjává lön: fölhívta hogy e kettős tiszti minőségének figyelembe vételével, magát az egyházkerületi Consistorium előli is ünnepélyes esküvéssel kötelezze, — mely törvényszerű gyakorlaton