Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1860

1860. május - Oldalszámok - 6

kimutatása végett készült rovatos táblázatot, s ugyanannak e rovatos táblázatra vonatkozó észrevételeit tartalmazó levelét;— ezekkel együtt benyújtotta még a magyarországi négy evang. reformált egyházkerület népiskolákra vonatkozó egyesülésének kinyomatott alapszabályait. Az egyházak és egyházi hivatalnokok anyagi állásának kimutatására készüli rovatos minta-táblázat köszönettel fogadtatott, s azon megjegyzéssel, hogy helyi viszonyainkra való tekintettel, még burgonya, fözelék-nemüek, sonka rovataival bővíttessék, Ötven példányban leendő kinyomaíása, s majd a kinyomatott táblázati példányok kíséretében a fentebb említett utasító észrevételeknek a nt. esperes urakkal leendő közlése megrendeltelett; — a népiskolákra vonatkozó egyesülés alapszabályai pedig, a gyülekezetek közti elosztás végett, a nt. egyházmegyék közgyűlésen jelen volt főnökeinek átadattak. 24) Olvastatott Kiss János főiskolai igazgató úr előterjesztvénye, melyben azon esetre, ha a jelen iskolai évben, résziül a tanári fizetések kiadhatása, részint az alumniumok kiosztása, a főiskolai tanács által pénzkölcsönzést szükségelne, két ezer osztrák értékű forint fölvételére, az egyházkerületi gyűléstől engedelmet és fölhatalmazást kér. E kérelemhez képest, » Elkerülhetlen szükség esetében, a főiskolai tanács, ezer osztrák érlékü forint erejéig , kölcsönfelvételére megbalalmaztalik. 25) Olvastatott Révész Imre debreczeni ev. reform, lelkész úrnak főtiszleletű Superinlendens úrhoz intézett levele, melyben Ivánka Sámuel előbb szentesi énekvezérnek, most már a S. Pataki főiskolában éneklanárnak , az énekek tanítása körül tapasztalt ritka józan nézeteiről, és sükeres gyakoriali tapintatáró!, mint egykori főnöke, bizonyságot tévén, annak énektanítási munkáját ajánlja, és előfizetési íveit, a szokott köröztetési úton, az egyházkerületben levő esperességek tanítóihoz juttatni kéri. i E hatályos ajánlat alapján, a mellékletileg küldött előfizetési ívek, a közgyűlésen jelen volt ni. esperes uraknak oly megbízással átadatlak, hogy azokat egyházmegyéjükben köröztetve, az érdekletl tanítói karral közölni sziveskedjeuek. 26) Az evangyéliomi Anyaszentegyház érdekében, a közösen vallott hitelveken alapuló egység, s társulali öszszekötletés igényeihez képest, szükségesnek Ítéltetvén, hogy az egyházkerületi kormány, czélszerü inlézkedhetés végeit, kellő tudomással bírjon mind azon nevezetesebb életmozzanatokról, melyek egyik vagy másik megyében mini az idők jelenségei mutatkoznak: rendeltelelt, hogy A nagy tiszteletű egyházmegyék elnökei, biztos tájékozásul szolgálandó jelentéseikben, főtisztelendő Superinlendens urat koronként értesítsék az egyház társulati s vallásos életére vonatkozó eseményekről. 27) Olvastatott a Belső-Somogyi egyházmegyében kebelezed inkei evang. reformált gyülekezet lelkészének, Horváth Endre'atyafinak folyamodványa, melyben fájdalmas szívvel panaszolja, hogy miután jobb meggyőződését követve az evangyéliomi vallásra s egyházba tért, a hatalmas római kath. clerus, különösen a győri püspökség üldözőbe vette, büntetését szorgalmazza, s ellene házasságának megsemmíteiése végett pert indítva, már több éveken keresztül annyira háborgatja, miszerint a sok rendbeli zaklatások, csekély anyagi erejét túlhaladó költekezések miatl, családja a megölő nyomornak, s aggodalomnak esik zsákmányul; —egyszersmind a keresztyén szeretet szent törvényére támaszkodva, alázat — s bizalommal kéri az egyházkerületet, hogy előadott házassági ügyét vallási sereimül tekintve, erkölcsi hatalmának egész súlyát mérlegbe vetni, s egy legfelsőbb helyre terjesztendő alázatos föliraiban, az ellene folyamaiba vett lörvényszéki eljárásnak minél előbbi megszüntetését kieszközölni kegyeskedjék. Megilletődve értesüli az egyházkerületi közgyűlés Horváth Endre tisztelendő alyánkfijának szomorú zaklatott helyzetéről, és mint test megvérzett tagjának fájdalmas sérelmét mélyen érezve, azon lörvényszéki eljárásokban, melyek folyamodónak a szent iratokban világosan tiszteielesnek nevezett házassága ellen intéztettek, vallási szabadságát látja megtámadva, s egy nem tűrhető idegen befolyást szemlél, mely törvényszerűség leplébe burkoltan körén túlterjeszkedve, a római kath. egyházból áttért hitfeleinket, vallásos nézetükkel ellenkező meggyőződés követésére akarja kényszerítni: azért inkei lelkész Horváth Endre atyafinak előterjesztett házassági ügyét, vallási sérelemnek tekinti, — s midőn e nyugalmunkat háborító sérelemnek minél előbbi megszüntetéséért Ő cs. kir. apostoli Felségét, ki magyar protestáns alattvalóit atyai jó indulatáról fejedelmi szavával bíztosílni méltóztatott, egy alázatos feliratban megkéretni határozza: ugyanakkor megrendeli, hogy a szóban levő folyamodvány mellékleteivel együtt, hiteles másolatban a főtiszleletű testvér egyházkerületeknek megküldetvén, az egész ügy mint vallási sérelem, hatályosan pártoló részvétükbe ajánllassék. 28) A kitűnő honfiúi érdemel tisztelő egyházkerületi közönség előtt, a legnagyobb magyarnak gróf Széchenyi Istvánnak szomorú halála szóba hozatván, indítványoztatok, hogy a dicsőültnek gyászoló családjához részvét-nyilatkozat intéztessék. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatott, s a részvét-nyilatkozat fogalmazása Tarczy Lajos tanár úrra bízatván, főtisztelendő Superinlendens úr megkéretett, hogy e részvét-nyilatkozatot, a dunántúli evangt reformált Egyházkerület nevében, a gyászoló grófi családhoz juttatni méltóztassék. 29) Bemutatta főtisztelendő Superinlendens úr a budai n. méltóságú cs. kir. Helytartóságnak f. 1860-ik évi Márlius 25-én 6840, és a pozsonyi n. méltóságú cs. kir. Helytartóságnak f. évi April 1-én 6663 számok alatt kelt s hozzá intézet leiratait, melyek közül az elsőbb Pereszlényi János és Gál Lajos segéd-lelkészeknek a nt. tatai egyházmegye által rendes lelkészségrei alkalmaztatását, — a másik pedig, Johannidesz Istvánnak lepsényi, Kömives Jánosnak a kis-kovácsi iskolalanítóságra, a nt. mezőföldi egyházmegye által helycsere útján lelt változtatását lárgyazó hivatalos jelenléseknek s ezekhez mellékelt okiratoknak, megerősítés nélküli viszszaküldelését tudatja azon indokolással, hogy a magas cs. kir. minisztérium kibocsálványainak érteiméhon, a tatai és mezőföldi egyházmegyék ügyeiről való gondoskodás, fennlisztelt Superinlendens úrra Hév-Komárombani székelésénél fogva, többé nem tartozik. Tudomásul vétetvén, e kedélyeket nyuglalanító dolog, további intézkedés lárgyául, az egyetemes egyházi bizotlmányoyal közlendőnek határoztalott.