Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1860

1860. október - Oldalszámok - 2

2 b) Egyházunk autonom természetéhez képest, a lelkész és gondnok elnökei a presbyteriumnak, kik a társas elnökség által gyakorolt jogok élvezetére hivatvák. c) Presbylerek három évre választandók, ugy szinte a gondnok is, —ez utóbbi azonban, egyes gyüle­kezetek körülményeihez képest, kevesebb évre is választathalik. d) Presbylerek száma, a gyülekezetek népességéhez képest, 6—30-ig terjedhet. e) Segédlelkészek és iskolatanitók presbyterekké választhatók, — a kik különben is a presbyteri gyű­lésekben jelen lehetnek. f) Esperes és segédgondnok urak, vagy akadályoztatásuk esetében, az illető egyházmegyei közgyűlés által megbízandó helyetteseik oda működjenek, hogy a presbyteriumok újon-alakitása, e szabályok szerint minden egyházközségben megtörténjék, s az eredményről a jövő évben Balaton Füreden Május 23-dán tartandó egyházkerületi közgyűlést—melyre az egyházmegyék már képviselőik által is megfognak jelenni • - a választási jegyzökönyvek fölmutatása mellett hivatalosan értesítsék. II) Dunántúli egyházkerületünk minden egyházmegyéire nézve, a fölebb tisztelt egyetemes értekezlet­nek elfogadott javaslatához képest követendő vezér-szabályul megállapitatik, hogy a) Az egyházmegyei közgyűlésekre ezentúl nem csak a tisztviselők, hanem az egyházközségek is es­peres urak által meghívandók, s minden presbyterium jogosítva leszen ezekre egy egyházi és egy világj képviselőt küldeni. p') Minden peres és általában magán ügyekben, az egyházmegyei Consistorium vagy is törvényszék kánonszerü hatósága, vagy is bíráskodási, intézkedési joga sértetlen épségben hagyatik. y) Közügyekben a presbyteriumok küldöttei is szavazásra jogositvák. tf) Az egyházmegyei tisztviselőknek bizonyos időszakig leendő választatása indilványoztatván: maga az indítványban kimondott restauralío, elvileg helyeseltetett, de a kivitel iránti intézkedés zsi­natra hagyandónak nyilvánitatott. III) Az egyházkerületre nézve, szinte az egyetemes értekezletnek küzhelyesléssel méltányolt ajánla­tához képest, követendő szabály legyen, hogy «) a presbyteriumi képviselőkből alakult egyházmegyei közgyűlések, Superiutendeutiális közgyűlésekre v az esperesen és segédgondnokou kívül: ha lehet két, de legalább egy egyházi és egy világi képviselőt vá­laszszanak és küldjenek. /j) Minden fölebbezett, s általában peres ügyekben, az egyházkerületi Consistorium kánou-és gyakor­latszerü bíráskodási, intézkedési joga és kötelessége továbbra is sértetlen tennhagyatik. y) Törvényszéki ügyek kivételével, minden egyéb tárgyban a képviselő követek is szavazattal birnak. <0 Superintendentiális közgyűléseken az egyházkerületi pápai főtanoda két, a csurgói és losonczí gymnásiumok pedig egy egy követ által képviselteihetnek. IV) Az egyetemes értekezletnek a magyarhoni négy reformált Superintendentía Generál Connentjei­nek továbrai fentartása iránt kifejezett javaslatát egyházkerületünk magáévá teszi, s ehhez képest ugy in­tézkedik, hogy az ily egyetemes tanácskozmányokra, a Superinleridens és Főgondnokon mint elnökökön kivül, részé­ről küldendő kél egyházi s kél világi képviselői, egyházkerületi közgyűlésen a Corisisturium tagjai, s az egyházmegyék kövelei állal titkos szavazás inján választassanak. V) A Zzina/tartásra nézve., egyháakerülelünk saját óhijtását látja nyilvánítva, az egyetemes érte­kezlet jegyzőkönyvinek 7d- száma alatt, mely szerint, ha az elősorolt in*ézkédesek által minden jogaink gyakorlatába lélleg viszsza helyezkedtünk: akkor fog eljőni annak ideje, hogy majd a körülmények igényei­hez képest, a zsinalrai előkészületek törvényes uton elrendeltessenek.— B) Az iskolákra nézve, önkormányzati jogainkba rögtöni viszszahelyezkedésl sürgető egyetemes bizotlmányi javasla­tot illetőleg Egyházkerületünk egyelérlőleg nyilatkozik, s e rokon nézetből kifolyólag határozza, hogy 1.) Az 179°/ Xd. XXVI. t. cz, 5d. §-a, s az ezt foganatosított gyakorlat alapján, az egyházunkat illc­lő kormányzati s felügyelési jog, minden iskoláinkra nézve haladék nélkül érvényesittesék. Az ekkép hely­beli, egyházmegyei s kerületi törvényszerű fölügyelet, alá viszszahelyezett iskoláink, jövőre rendeleteket csak saját egyházi Felsőségüklől fogadandnak, s jelentéseiket is ide leendik. 2) A magas kormány állal, a nyilvánossági jog föltételeképen bevitetni rendelt, s hol bevitetett j czélszeriitlennek bizonyult iskolai tanterv haladék nélkül félre tétessék, s a fejlődő kor tehetségeit öszhang­zatosabban fejlesztő tantervvel pótoltassák. Melynek kidolgozására nt. Nagy János barsi, Kacsóh Lajos b. so­mogyi esperes, tek. Tarczy Lajos, Kerkapoly Káról tanár, és lek. Fekete János urak oly utasítással kül­dettek-ki, hogy az iskolai bizottmányok ide vonatkozó minden munkálatait komoly figyelemmel átvizsgálván, s bírálván, már ez iskolai évben foganatosítható lantervet készítsenek vagy ajánljanak, — beadván még e gyűlés folyama alatt e tárgyat illető javaslatukat. 3) A tanügyre vonatkozó, s a tanodai igazgatóságtól a cs. k. Helytarlóság által havonként követelt jelentések, ezentúl évenként csak kétszer, jelesen a félévi tanfolyam bezártával, s az illető egyházkerület uiján történjenek.— 4.) A használandó iskolai kézikönyvek meghatározása, kétségbe vonhatlanul egyházunk önkormányzati jogkörébe esvén: csak azon kézi könyvek vitethessenek be iskoláinkba, melyeket e czélra, az azok iránya és szelleme fölött őrködni hivatott egyház ajánló helyeslése kijelöl. —

Next

/
Thumbnails
Contents