Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1859
1859. június - Oldalszámok - 6
6 36) A barsi egyházmegyében kebelezett Lót leány-gyülekezet 1858-ik Július 12-én elhunyt praeoransának néhai Aníal •Jánosnak árvaságra jutott leánya Antal Juliánná, az iránti alázatos kérelmével járult az egyházkerületi Consisloriumhoz, hogy mivel Vadász György, ki fele jövedelemért a kegyelem-év idejére boldogult édes atyját helyettesítette, az iskolás gyermekekiöl az egész tandijt — daczára annak, hogy édesatyja négy hónapig tanítván Vá-ban egyenesen csak örököseit illetné — a nagylisztelelü esp L> res ur helybenhagyása mellett fölvette, s öt neveletlen árva leslvérjeivel együtt mind e tettével, mind pedig a helyettesítés kezdetén neki kölcsönözött élelmi czikkek meg nem adásával tetemesen megkárosította: azért nevezett Vadász Györgygyei — ki jelenleg Bogyán tartózkodik — mind az \ tandijt, körülbelül 2\ ftot, mind pedig a kölcsönzött élelmi szereket megtéríttetni méltóztatnék. Mivel már a jogorvoslatot kereső panaszos Antal Juliánná ügyében, a nt. Barsi egyházmegye esperesének szóvali előterjesztése szerint, megtörtént a kellő intézkedés: azért tisztelt esperes ur felkéretett, hogy az emiitelt intézkedésről s ennek eredményéről irott jelenlését a legközelebb tartandó egyházkerületi közgyűlésre benyújtsa. 37) Az Alsó-Eörsi és Lovasi reformált szomszéd gyülekezetek különválási ügyében, a mull 1858-dik évi December 14-ik napján sz. k. Révkomárom város ban összeült egyházkerületi tanácskozmány által hozott itélet felolvastatván: Ez itélet a hozzátartozó ügyiratokkal együtt, a veszprémi nt. egyházmegye képviselőinek kézbesittetetl, oly meghagyással, hogy midőn e kérdéses végzemériy kihirdetése megtörtént, az egész ügyirali csomag az egykerületi levéltárba leendő behelyezés végett, a jegyzői hivatalhoz viszsza szolgáltassák. 38) Olvastatott az Alsó-Eörsi ref. gyülekezet folyamodványa, melyben előadják, hogy Lovas a föliszleleiii egyházkerület halárzalával tőlük elválasztatváii, ők meggyengült erővel többé nem képesek mint Anyaegyház fennállani, kijelentik hogy lelkészüknek és iskolatanitójuknak ezentúl csak a részükről ajánlott fizetést fogják adni, s ha mostani szeretett papjuknak valami jobb helyre történhetnék változása, a föliszleleiii egyházkerület alázatos kérelmüket méltányolva, csatolja AIsó-Eörsöt Felső-Eörshöz, s ök egyházi ellátásuk érdekében Ígérkeznek a Felső-Eörsi tisztelendő lelkész ur mellé evégett rendelendő segédpap kosztját s évi diját megfizetni; egyszersmind nyilvánítják, hogy-ügyük e^yébb fennforgó peres tárgyait — miután egyházi béke biróság ulján el nem dönthetők, — polgári bírósághoz óhajtják utasíttatni. E folyamodvány felolvasztását követte az egyházkerületi Consisloriumnak e határzata.Az Alsó-Eörsi atyafiak kérelme, a kérdéses különválási ügyben hozott ítélet után érkezvén, figyelembe nem vétethetik; — egyébbiránt a folyamodványnak nagytiszteletii esperes úrra vonatkozó becsület sértő nyilatkozatai komolyan roszaltatnak, s az előterjesztők mint a Felsőbbség iránt tartozott tisztelet meg nem adásában bűnösök, nzon apostoli intéssel, hogy adják meg mindenkinek, a mivel tartoznak ezennel rendre utasittalnak. ' 39) A magas cs. kir. kormánynak azon intézkedése, melynek erejével a folyó 185%-ik közigazgatási év kezdetével az egész osztrák birodalomban uj pénznemet behozni, s az eddigi pénzértéket megváltoztalni méltóztatott, szükségessé telte, hogy az államkormányzati bölcs czélokból tett változtatásnak méltó figyelembe vételével, a dunántuli evang. reform, egyházkerületben kebelezeit cnyházmegyék is, az egyházi tisztviselők, u. m. papok és iskola-tanítók pénzfizetésének mikénti kiszolgáltatásáról, addig is ideiglenes rendszabály megállapításával gondoskodni siessenek, míg az illető egyházkerületi közgyűlés összeülvén, fennálló hatósági jogánál fogva, e közérdekű tárgyban véglegesen rendelkeznék. Az egyházmegyék kötelességüket teljesítették, s az egyházi tisztviselők pénzfizetésének miként leendő kiszolgáltatását tárgyazó ideiglenes rendszabályokat", körülményeiket, a helyzet felvilágosítására kívánatos tapasztalataikkal együtt snperínteridentialis közgyűlésünknek előterjesztvén, halályossan sürgették, hogy az egyházkerület részérő! minden további haladék nélkül , a lelkészek és iskolatanítók kérdéses pénzfizetésének érdemében, a kebelbelí gyülekezeteket kötelező végzemény hozatnék. Mely hivatalos előterjesztéseknek alapján, az egyházkerületi közgyűlés által határozatul kimondatott: Az egyházmegyék gondoskodása helyeseltetik, —s miután meg van győződve az egyházkerületi közgyűlés, hogy valamint Ö cs. kir. apostoli Felsége, és a magas birodalmi kormány a pénzérték megváltoztatásával legtávolabbról sem czélozla, a gazdag dotatióval riem dicsekedhető protestáns papok és iskolatanitók helyzetének megnehezítését, ugy népütik keresztyén érzülete nem akarhalja, miszerint pénzfizetésükre nézve egyházi tisztviselői törvéuyen kívüli állapotban tartatva, még mostohább sorsra jussanak: annak okáért jövendőre, a lelkészek és iskolatanitók pénzfizetését illetőleg, az egész dunántuli ev. ref. egyházkerületben, szabályzatul ez szolgáland: <9 A mely Conventíók 1799-ik év előtt keleztkeztek: azok ezüst pénzértékben fizetendők; a mellyek pedig későbben alapíttattak, azok folyó pénzértékben fognak beszolgáltatni. /?) A lelkészeket illető stóla— fizetés minimuma gyanánt következő díjazás állapitlalik meg: keresztelésért fel forint, — esketésért egy és fél forint, — halotti imáért — kikísérés nélkül — fél forint — halotti tanításért kél forint, — kiadványokért fél forint, mind folyó pénzértékben. Itt azonban megjegyezlelik, hogy e stóla-járandóságot vidékiek kétszeresen (artozandnak fizetni, — tovább valamint a lelkészeknek, ugy az iskolatanitóknak is, a felállított szabályhoz képest, folyó pénzértékben leszen adandó minden illető sioláre, — végre mindazon gyülekezetekben, ixellyeknck fölemelkedett szelleme és vallásos buzgalma, a papi és ískolatanítóí szolgálat iránti méltányosságból, jelentékenyebb liszteletdijt rendelt, a gyakorlat érvényben hagyatik, s jelen dij szabályzatnak leszállító erő nem (ulajdoiiittatík. 40) Belső-somogyi egyházmegyében kebelezett Ivis-Dobszai ev. ref. gyülekezet benyújtott folyamodványában azért esedezvén, hogy miután az 170%-ik" 26 ik t. cz. értelmében náluk megjelent tekintélyes vizsgáló vegyes bizottmány jelentésbe iktatott tapasztalata szerint mind a lelkek száma, mind a gyülekezeti tagok vagyoni állapotja, mind pedig a jó, szép, nemes és szent dolgok iránt lelkesülni tudó földes uraság, a főtisztelendő kegyes atyáit rendo által, a vallásosság és népnevelés érdekében ekklézsiájuk javadalmául az lS52-ik évi birtok-elkülönzés alkalmával, valóban atyailag adományozott két egész telek elég biztosítékot nyújtanak a felöl, hogy önállólag is virágzó állapotban fennállhat, és rendeltetésének becsülettel megfelelni, kötelezettségét pontosan teljesitni képes leend: méltóztatnék öt a Nagy-Dobszai ev. ref. egyházközségtől—melylyel eddig társgyülekezeti minőségben összeköttetve volt — elválasztani, és az anyagyülekezetek sorába emelve minél előbb rendes lelkészszeli megvigasztaltassál engedélyezni.—E folyamodvány, s a hozzá mellékelt okmányok komoly tárgyalás alá vétettek s a kozmegállapodás következő végzeményben nyilvánult: ,
