Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1857

1857. szeptember - Oldalszámok - 18

18 Fájdalmas helyzetünkben megújult sőt növekedett reményünk Felséged magas kormányának 1854-dik évi Julius 14-én 15269-dik száma alatt kelt kegyes kibocsátványa következtében , nr.elly nem csak egyházunk eddigi kivételes állapotát némi részben megszüntette, hanem egyszersmind közel kilátásba tette, hogy Felséged magas kormánya régi jogaink , s az 1790/1-ki 26-dik törvény czikk nyomán egyházunkat nem sokára azon helyzetbe teendi, hogy belrendezését maga eszközölhesse. Illy reménnyek közt vettük Felséged vallás- és közoktatásügyi ministeriumának „a magyarországi evang. két testvérhit felekezet egyházügyeinek képviseletét és igazgatását tárgyazó törvénytervét olly kibocsátvány mellett, hogy a feletti véleményünket alőadván, ennek nyomán egyházi ügyünk véglegesen megállapitassék." Azonban midőn Felséged magas kormányának ezen atyáskodó gondoskodását nem lehetett tiszteletteljesen nem fogadnunk, másfelöl hitvallásunk iránti szent kötelességünk, és törvényes egyházjogajukhozi hü ragaszkodásunk nem engedte, hogy ez ügy végelintézését azon az utón eszközöljük, melly elébünk kijelel teteit. Egyházunk törvényes jogai, mellyek alapján az egyházrendezés egyedül létesithető, olly közös jogok , s az összes egyház olly elsajátithatatlan kincse, melly felett rendelkezni egyes superintendentiának a dolog természete szerint nem lehet, és fenálló hitelveink, törvényeink, és canonaink szerint nem is szabad. A miért is valahányszor az 1848 előtti egyházkerületi gyűlésekben is a törvénykezésbe, s különösen az egyházigazgatás módjába vágó kérdés került szőnyegre, mind annyiszor a gyűlés annak elintézésére magát illetéktelennek nyilatkoztatta , s az ügy érdemleges eldöntését leendő zsinatra utasitá. Erősen hisszük, hogy cs. k. apóst. Felséged bölcs figyelmét ki nem kerülte a/on tapasztalati igazság, miszerint a legüdvösebb törvények is, mellyek nem az evangyélmi hitfelekezetnek belölről folyó vallásos meggyőződésén, hanem kivülről eredő kormány intézkedéseken alapulnak, távol attól, hogy a kedélyeket megnyugtatnák, inkább mindig uj aggodalmakat szülnek, mert azon elveket is megingatják, mellyek az evangyélmi egyház törvény által biztosított önállóságában gyökereznek. A törvények és külhatalmak által garantirozott békekötések erejével biztosított emez önállóságunk jogérzete is igényli, hogy közügyeink rendezése saját magunk egyetemének kebeléből in ulván ki, ugy terjesztessék Felséged legmagasb szine eleibe. Neveli az egyes superintendentiák részéről elkülönítve adandó vélemények utjáni elintézés lehetetlenségét rnég az is, hogy a vallás, és közoktatásügyi cs. k. ministerium törvényjavaslatában az iskolák ügye nem is említetik , hnlotl hitelveink szerint nekünk az iskolát az egyháztól elválasztani nem szabad, s közös a meggyőződés, hogy az 1790/1-ki 26-ik törvény czikk 5-ik §-a értelmében teljes önrendelkezésünk alatt álló iskolák nélkül a legczélszeriibb egyház rendezés mellett is egyházügyünk tövemetszelt fához hasonló. Felséges Császár és Apostoli Király! midőn ezen lelkiismeretes meggyőződésünkből, és vallásunk iránti buzgóságunkból eredett szavainkat fiúi bizodalommal öntjük ki Felséged atyai szive előtt, egyszersmind hódoló tisztelettel és alázatossággal könyörgünk, méltóztassék Császári Királyi Felséged bennünket a törvénybe gyökerező autonomicus állapotunkba a zsinatot megelőzőleg mi elébb is legkegyelmesebben visszahelyezni, s igy presbyteri hatóságaink törvényszerű kiegészítése után az edigi törvények és gyakorlat szerinti képviseleti alakban összehívandó zsinat tartását lehetővé tenni, s arra kegyelmes engedélyt adni, hogy abban eddigi canonainkból hitelveink alapján a tartozó tisztelettel fogadott törvénytervnek is figyelembe vételével egyházi szerkezetünket nem megváltoztatva , de csak tökéletesítve rendezhessük , s egyszersmind iskoláinkat is , mellyek egyházi létünknek élctgyökerei, s ezzel minden körülmények közt folyvást elválhatlanul összefüggőitek az 1790'1-iki 26-ik törvény czikk 5-ik §-a értelmében magunk szervezhessük, s ekképen lelkiismeretünket az egyházi, és iskolai élet tekintetében megnyugtathassuk. —• Minek folytán az iskola ügyet illető kérelmünket tisztábban kifejezni óhajtván, esedezünk, méltóztassék legkegyelmesebben megengedni, hogy addig is, míg tartandó zsinat által egyházi és iskolai ügyeink végelintézését eszközölhetnék, mi iskoláink lelett az 1790/1-iki 26-ik törvény czikk 5-dik §-a értelmében a mindenkor tisztelettel fogadott felsőbb felügyelet mellett autonomicus törvényszerű testületeink által magunk rendelkezhessünk , a többször idézett törvénytől eltérő megszorítások alol felmentessünk , és hogy illy értelemben rendezendő iskoláink status érvénnyel bírjanak. Ennek következtében a superintendentiáknak mind a zsinat tartást , mind az iskolákat és jelesen a nemzeti nyelvet illetőleg általános érdekű köz óhajtást kifejező folyamodványaikat alázatosan benyújtani, és cs. k. Felséged atyai legmagasb kegyelmébe ajánlani bátorkodunk, Kik egyébiránt buzgó könyörgésünkben kérvén az Istent, a királyok királyát, mennyei atyánkat, hogy Felségednek és egész császári uralkodó házának hosszú boldog életet, és dicsőséges országlást engedjen, egész hitfelekezetünket, és magunkat Császári Királyi apostoli Felséged legmagasb kegyelmébe alattvalói hódolattal ajánljuk. Ő Felsége e beszédet meghallgatván, legkegyelmesebben igy válaszolt: kérelmeiket figyelmesen megfontolván, látni fogom, mennyire teljesíthetem kívánságaikat. Legyenek meggyőződve, hogy Én helv. hitv. alattvalóimnak csak javát kívánom, ellenben elvárom, hogy ö.iök is Nekem igaz bizodalommal és hív ragaszkodással megfeleljenek. A küldöttség tagjai voltak: Gyürky Pál belső titkos tanácsos, Lónyai János belső titkos tanácsos, Nagy Mihály superintendens, Báthory Gábor superintendensi helyettes, Balogh Péter superintendensi helyettes, Zsoldos Ignácz cs. k. semmisítő törvényszéki tanácsos, Hubay József cs.k. főtörvényszéki tanácsos, Sárközy Kázmér segédgondnok, Sárközy József segédgondnok, Tisza Kálmán segédgondnok, Vályi János s. gondnok, Révész Bálint egyházkerületi főjegyző, Benedek Lajos esperes, Széki Béla esperes, Nagy Zsigmond esperes, Dobos János lelkész; Ballagi Mór theol. tanár, Lónyai Menyhért, Mariássy Béla, gr. Teleki Gyula, gr. Vay Dániel, Gyürki Ábrahám. 62) Mult évi pápai k. gy. j. k. 40-ik száma alatt nyert utasítás eredményéről a nagymarosi és pilis marótlii egyház-alt részéről semmi jelentés nem adatván be. Ez jövőre beváratik. 63) Megértvén az egyházkerületi gyűlés, mikép némely vérségi és sógorsági házasságra lépők még csak a bélyeg jegy árát sem küldik meg, annál kevésbé a superintendensi bizonyítványért, már a mull században határozott dijt. Esperes urak utasitatnak, hogy egyházlátogatás alkalmával járjanak végérevallyon illy házasok beadták-e a bizonyítvány diját?—továbbá a tartozókat emlékeztessék kötelességökre: egyébiránt az illy házasságban szükséges superintendensi bizonyítvány diját 6 pengő forintban állapította meg a