Dunántúli Református Egyházkerület jegyzőkönyve, 1856

1856. október - Oldalszámok - 15

14) A' kocsi egyház elöljárósága benyújtott folyamodványában azt kéri, engedtetnék meg nekiek a' rendes tanitói díjból levonandó 10 mérő búzával az egyik sagéd tanítói csekély mennyiségű díjt javítani, a* másik szinte csekély mennyiségű segédtanítói díjt az egyházli fizetéséből levonandó tíz mérő búzával határozván javitatni, kérelme helybehagyását következő indokokkal támogatván: mert az első tanító teendője többé nem annyi, mint volt akkoráidon Kocson a' nagyobb fiú gyermekek iskolája valóságos algymnasiumnak tekintethetett, míg ellenben a' segédtanítók fáradalma a' növendékek szaporodásával mind inkább suly>sodik; mert a' czélzott változtatás állal a' törvény, melly az egyházi fizetések csorbítását tiltja, sajátlag nincs sértve, mert midőn a' gyülekezet az első tanitó hu?a fizetéséből egy csekély részt a' ségedtanitók fizetése pótlására akar fordítani: távolról sem gondol fizetés csorbítására , hanem csupán fizetés arányosítására; mert a' tanitók dijának átalános összege nem csak hogy semmi keveshedést nem szenved, sőt 10 mérő búzával szaporodik; és mert az első tanitó buza fizetésében a' segédtanítók javára tett csekély változtatás az ajtó előtt álló tagosítás alkalmával bőven ki leend pótolva a'kiadandó legelői illeték által. Kiterjeszti végre az egyházi elöljáróság kérelmét oda is, méltóztatnék a' főt. egyházkerület a' naponként aggasztóbbá váló segédtanitókbani hiánynak vagy néptanító képezde felállításával, vagy más czélszerünek látszó eszközök állal eleit venni, nehogy a' népnevelést ez oldalról fenyegető veszély még aggasztóbbá legyei). A' segédtanítók régebben megállapított csekély díjazásán javitni az egyházkerület is méltányosnak ítéli ugyan , és e' részben dicséri is az elöljáróság gondoskodását, de ezen javitást az első tanitó szinte régebben megállapított fizetése csonkitásával eszközleni, egyházi szabályaink érteimébeit , mellyek az egyszer megállapított egyházi fizetést csonkitatni tiltják , meg nem engedheti, annyit azonban méltányosnak és igazságosnak is ilél, bogy a' mennyiben az első tanitó teendői a' nagyobb fiu gyermekek kisebb számra olvadásával kevesedtek, annyiban több növendékek oktatását is ismerje kötelességének. A' mi pedig a' tanitó képezde felállítására vonatkozó kérelmét illeti az egyháznak , ennek szükségességét az egyházkerület is érzi, és van is gondja annak minél elébbi életbeléptetésére. 15) Olvastatott a' szemerei egyház elöljáróságának, lelkészök Jezerniczki János nr ellen főt. superintendens úrhoz intézett 's ide beadott panaszlevele; mellyben a

1 nevezett lelkészt több súlyos vádakkal terhelvén, az attóli megszabadítást, mellyet az illető egyházmegyén megnyerni — szerintük — szerencséjük nem leheteti, esenkedve kérik. Ez ügyre vonatkozólag illető esperes ur szóval nyilatkoztatta, hogy miután a' szemerei gyülekezet és lelkész > Jezerniczki ur között kölcsönös kiengesztelődést eszközölni nem lehetett, az egyházmegyei tanácsszék csere utján kívánta az ügyet elintézni, Jezerniczki urat Ajkára, ajkai lelkész urat pedig Szemerére rendelvén csereképen., de ez az intézkedés még ez ideig végre nem hajtathatott, nem hajtathatott pedig azért, mert az ajkai egyház ezen csere megsemmisítéséért az illető cs. k. helytartósághoz folyamodott, honnét főt. superintendens úrtól ezen ügyre nézve körülményes felvilágositás kívántatott, mit főt. superintendens ur mind addig nem teljesíthetett, mig e' részben illető esperes úrtól az ügy állás felől kellő értesilest nem vett. A' közgyűlés e' kellemetlen ügyre nézve, határozalilag kinyilatkoztatja , mikép az egyházmegye intézkedése ellen semmi kifogása sincs; mert meg van győződve, hogy eljárását a' körülményekhez képest törvényszerű alapra helyezte, nem találván a' szentereiek állal igen is bosszús kedéllyel vádlott lelkészt olly bűnösnek, ki hivatalátóli megfosztatást érdemlene , és mikor a' csere általi közvetítést megki.sérlette, csak az egyháznak békés megnyugtatását munkálódta; de az ajkai egyháznak azon tettét, hogy illető egyházi történyes halóságát mellőzve, egyenesen politikai hatósághoz vitte egyházi ügyét, épen nem hagyhatja megrovás és helytelenítés nélkül , mert az illy eljárás nem egyéb , mint egyházi önállóságunk törvényes jogának eléggé meg nem gondolt megingatása 's feladása, mit méltó szemrehányás nélkül sem a' testületnek, sem annyival inkább egyes gyülekezetnek tennie nem szabad. A' panaszt emelő szemerei egyház tehát oda utasilatik , hogy várja be nyugodtan a' cs. k. helytartóságtól adandó választ, mellynek folytán sérelme bizonyosan orvosoltatni fog, megjegyeztelvén itl , mikép az ajkai egyház folyamodása illető esperes urnái maradt. 16) Az ajkai egyház gondnoka a' gyülekezet nevében beadott folyamodványában panaszolván egyházuknak nagy elgyengüléséi, 's a' gyülekezet tagjainak, a' népesség naponkénti alább szálása miatt, annyira lelt elerőtlenedését, mikép két családos egyházi hivatalnokoknak a' díjlevél szerinti fizetésére teljesen elégtelenekké lettek, 's ennek folytán kérik a' közgyűlést, méltóztatnék azon engedményt, miszerint 1851-dik évben a' lelkészi fizetést 3 évek folytán fele részre leszálittatni, az egyház szükségeinek fedezésére forditatni atyáskodó gondoskodással helybehagyta 's megerősítene, örök időkre is kiterjesztetni, csak így reinénylhelvétt gyenge egyházukat a' vég pusztulástól megmenthetni. Az illető egyházmegye tegyen ez ügyben körülményes vizsgálatot, végére járván, hova ? és mi sükerrel? lorditato'.l a' 3 évek folytán visszatartóztatott lelkészi fele fizetés, mennyi az egyház népességé, s millyeu érvényű anyagi ereje? hivatalos Jelenlése jövő közgyűlésre beváratván. 17) Olvastatott Szolyori Nagy Károly debreczeni ref. kántor és orgonista, 's a' főiskolában orgonálás és éneklés tanárának főt. superintendens úrhoz intézett 's ide beadott levele, mellyben jelentvén, mikép a' protestáns liturgiára tartozó zenészei alapos megtanulása végett, Németország legnevezetesebb városait feljárta, a' leghíresebb zenetanárokkal, karnagyokkal és orgonistákkal megismerkedett, 's az azoktól nyert nyilvános és magános utasítás és felvilágositás folytán, a' magyarországi ref. egyházak nevezetesebb zsoltárait, minden dicséreteit, « temetési énekei hangzatait rövid útmutatással az egyházi éneklés tanítására „Ének hangzatos könyv" czítn alatt néhai Zákány József debreczeni tanár úrral egyelérlőleg kidolgozta , melly munka az egyházkerület rendeletéből a' főiskola költségén meg is jelent, és most sok helyeken iskolai kézikönyvül szolgál. Későbben a' Kolosvárott 1838-ban megnjitva kiadott énekes könyvbeli, 's nagyobb részben Magyarországon is használatban lévő énekeket rövid bevezetéssel négyes hangszóra vagy orgonára vagy zongorára közbejátékokkal együtt egyiránt használhatólag kidolgozta, és „Templomi karénekes könyv'

1 czím alatt kiadta. És ezen könyvre nézve kéri az egyházkerületet, hogy ezt mint kézikönyvel minden egyházak altal a' templom számára megszereztetni legyen kegyes eszközleni. A' szép éneklés egyik nagy hiánya levén templomi isteni tiszteleteinknek, hogy ezen csak valamenynyire is segítve legyen, aiánltatik a' fönebb említett templomi karénekeskönyv megszerzése mind az egyházaknak, mind a' tanítóknak.