A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1943.

98 1943. november 25. — 110—111—112—113. a gyülekezetek beküldték igénylésüket, a végrehajtást egyházkerületi iratterjesztésünk teljesítette. Az erre vonatkozó adatokat az iratterjesztés beszámolójában közlöm. Katonatraktátusok kiadására az egyházkerületi pénztárba a következő összegek folytak be: az egyetemes konventtől kerületünkre eső rész 1.540 P, budapesti egyházmegye 500 P, Református Élet 500 P, ORPSz 500 P, egyházkerület 500 P, összesen 3.540 P, az előirányzott összegnek nem sokkal több, mint a fele, de amint az iratterjesztés jelentéséből kitűnik, ez az összeg is elég volt a kitűzött célra. A teljes összeg, havi részletekben számlák szerint, az iratterjesztésnek kifizettetett, a gyülekezetektől apródonként befolyó pénz külön alapként az iratterjesztés kezelésében van. Nagyfontosságú tárgya volt a missziói értekezletnek a tanítóképzőkben való missziói munka. Az értekezlet úgy határozott, hogy ezt a munkát olyan fontosnak tartja, hogy maga a missziói bizottság, a konventi ifjúsági lelkészek bevonásával gondoskodik egyelőre a saját iskoláinkban, a nagykőrösi fiú- és a kecskeméti leányképzőben csendesnapok tartásáról. A missziói értekezlet által készített munkatervek nagyrészben megvalósultak. Az ifjúsági, a fiú- és leánylevente, a nőszövetségi és a férfiak közötti munka jelentésem rendjén sorra kerül. A nagykőrösi tanítóképzőben április 8—9-én tartottuk meg a csendesnapokat. A szolgálatban résztvett Szabó Imre esperes, Kovács Bálint kecskeméti vallástanár, Farkas József konventi ifjúsági lelkész és az egyházkerületi missziói előadó. Bibliaköröket vezettünk osztályonként, hogy legyen alkalom kisebb csoportokban foglalkozni az ifjúsággal. Délelőttönként előadásokat tartottunk megbeszéléssel a következő témákról: megújhodó magyarság, megújhodó társadalmak, megújuló egyház. Délután és este a személves keersztyén élet kérdéseit tárgyaltuk ilyen előadásokban: Miért nem tudok hinni? Hiszek Jézus Krisztusban. Hiszek Szentlélekben. Szolgálatunkat a gimnázium is igénybevette egyidejűleg tartott csendesnapjain s az egész ifjúság közös úrvacsoraosztással fejezte be a csendesnapokat. Tapasztalatunk az volt, hogy a képző csendesnapjait nem jó a gimnáziuméval együtt tartani, mert túlsókat markolni egyszerre nem lehet. Igazi bepillantást a fiatal emberek belső világába a bibliakörök nyújtottak. Félelmes érzéssel gondolok vissza most is arra, hogy nagyon becsületes hitoktatás és igen jó szellemben vezetett iskola ellenére is mennyire nm tudjuk a keresztyén hit és élet elemi erejű igazságait megismertetni vagy épen elfogadtani olyan fiatal emberekkel, akik egy vagy két esztendő múlva már egy-egy egyház vagy falu gyermekeit fogják nevelni és hitoktatásban részesítei. Ez év május 4—5. napjain egyházkerületi lelkészi konferenciát rendeztünk Budapestem a szabadságtéri egyház nagytermében. A. konferencia tárgya: Hűség az Igéhez. Lelkipásztoraink