A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1943.

32 1943. november 25. — 15—16—17. mondjuk, amit Nehemiás mondott a fogságból hazatért népnek: „Izraeliták, keljünk fel és építsük meg Jeruzsálem kőfalát." (Neh 2. 17—18.) Délvidéki utamon nemcsak a gyülekezeteknek szolgáltam, hanem alkalomadtán az ottani magyar társadalomnak is. A zom­bori gyülekezet rendezett egy szép vallásos estét, amelyen Fáy Ist­ván is szolgált mély benyomással. Szabadkán magas színvonalú hangsersenyt rendeztek az épülő templom javára. Mindeniken az egész ottani magyarság találkozott s az egészhez volt alkalmam szólani. Újvidéken összegyűlt az ottani sok iskola protestáns tanár­sága s ennek a válogatott gyülekezetnek lehetett beszélnem a pro­testáns szellemű nevelés alapvonásairól, e szellem érvényesítésé­nek módjairól és akadályairól. Délvidéki utam alatt mindig tapasztaltam az állami és köz­igazgatási hatóságok meleg jóindulatát. Hálás köszönetet mondok Bács-Bodrog, Újvidék és Szabadka főispánjainak. Újvidék, Zenta. Zombor polgármestereinek, Bács-Bodrog váremgye főtisztviselői, nek lekötelező figyelmességükért. Azokon a helyeken, ahol a kato­likus egyház magyar volt és nem volt nagy többségben, szívélyes köszöntést cseréltem hivatalos képviselőivel; ahol nem volt ma­gyar, vagy nagy többségben élt: nem is láttuk egymást. Annál me­legebb és őszintébb rokonszenvvel köszöntött mindenütt a görög­keleti szerb egyház. A mi egyházaink lélekben megértik és megbe­csülik egymást, mint ahogy megérti és megbecsüli egymást a ma­gyar és szerb földmíves nép is. A pilitikai és nemzetiségi ellentétek az értelmiség lelkében székelnek, tehát oda kívülről származtak. Nagy örömömre szolgált, hogy hosszas, bizalmas baráti beszélge­tésben kicserélhettem érzéseimet és gondolataimat a szerb pravo­szláv egyház európai hírű képviselőjével és vezérférfiával: Csirics 1 rá nej újyidéki püspökkel. Őt még a régi ökumenikus gyűlésekről ismerem. Tudom, hogy hívő ember, Krisztusnak alázatos tanítvá­nya, egyházának nagyrabecsült theológusa s a vallásos elmélye­dés mozgalmának vezetője. Széles látókörű, egyetemes szellem, amellett tiszta lélek, evangéliumi derűvel és világossággal. Biza­lommal nyújtottam felé tiszta kezet, tudva azt, hogy ez a kézfo­gás nem hiábavaló, még akkor sem, lia két jobb sorsra érdemes népet a történelmi kényszer ádáz indulattal fordít szembe. Még hangot kell adnom egy olyan benyomásnak, amely dél­vidéki utamon egyre erősödött és világosodott bennem. Ez pedig az volt, hogy az elmúlt 25 esztendő egyházi munkának szellemét Istentől különösen megáldottnak, s azokat az irányelveket, amelyek a délvidéki egyházépítést igazgatták, igazaknak, helyeseknek és eredményeseknek láttam. Mindez arra utal, hogv az, aki a szellemet képviselte, ezeket az irányelveket maglátta és alkalmazta, Isten ke.

Next

/
Thumbnails
Contents