A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1943.
26 1943. november 25. — 15—16—17. Elnöki iktatóra érkezett 1942. november 20-tól 1943november 19-ig 2011.. A püspöki hivatalba ugyanezen idő alatt 7450 drb. ügyirat. Fogadtam 750 egyént, illetve esetben, nagyrészt magánügyben. Egypár mozzanatot az itt közölt szolgálatokból kiemelek, „Oktass, hogy éljek". A mai zűrzavaros világban mindennél nagyobb feladat a tiszta belátásért, a helyes megítélésért, egyszóval az evangéliumi világszemlélet győzelméért vívott küzdelem. Ezt a nagy ügyet szolgálták azok a konferenciák, amelyeken résztvetlem. „Oktass, hogy éljek", mondja a zsoltáríró (119. Zs. 144.) Szükségesnek láttam, hogy az erdélyi lélek és az anyaország lelke jobban megismerje egymást. Ezt szolgálta a két marosvásárhelyi konferencia. Az elsőt a Református Élet és társlapja: Kiáltó Szó rendezte a múlt év decemberében. A másodikat az erdélyi református egyházkerület tette országos jellegű megnyilatkozássá ez év szeptember első napjaiban. Szükséglét éreztem annak, hogy lelkipásztortársaimat a mai idők uralkodó kérdéseiről tájékoztassam s együtt nézzük meg azt a keskeny utat, amely a halál árnyékának ebből a völgyéből egy jobb világ kies mezőire kivezet. Ezt szolgálta az a két napig tartó konferencia, amelyet ez év májusában Budapesten rendeztünk. Rég szükségét érezzük annak, hogy a« ország törvényhozói egyházunk lelki vezetőivel közvetlen gondolatkicserélésre találkozzanak. A Kálvin Szövetség így rendezte meg Lillafüreden az országgyűlési képviselők háromnapos konferenciáját. Felemelő érzés volt látni, hogy a legkülönbözőbb pártállású képviselők a napi politikai elválasztó kérdéseitől elvonatkozva, miként egyesültek ősi hitünk nagy igazságainak megvallásában, Isten tanácsának alázatos keresésében és követésében. Ismét meggyőződhettünk róla, hogy Krisztus király, aki hatalmat gyakorol, törvényt lát, ihlet és megítél s mindenikünket a magunk hivatásában az ő dicsőségére felhasznál. A hajdúszoboszlói missziói konferencia azt a célt szolgálta, hogy a magyar református egyház missziói közfelfogása egységesebbé, biztosabbá és öntudatosabbá váljék. Az öt egyházkerület legjelentősebb missziói munkásai dolgoztak együtt három napon át azon, hogy a legfontosabb lelki kérdésekben megnyugtató megoldásokat találjanak. Ilyen kérdések voltak: a szórványoknak a gondozása, a vasárnapi iskola ügye, a gyülekezeti férfi és női munka, egyház és egyesület. Ezt a munkát fokozottabb erővel kívánjuk folytatni, mert úgy látom, hogy a mai világban, amikor annyi akadály gördül az Ige felvilágosító és közösség-alakító munkája elé, szükségesek ezek a találkozások olyan dolgok megbeszélésére, amelyeket a
