A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1943.

1943. november 25. — 142—143. 109 nek azért, hogy a hadbavonultak vallásos iratokkal való ellátása évek óta tartó állandó buzdítás és az ezévben megindult katonai traktátusaink következtében majdnem mindenütt megindult és ahol csak végezték ezt a szolgálatot, a katonák hálájában és szeretetében láthatták gyümölcseit. Legsúlyosabb panasz az, hoigy nem lehet Zsoltárt kapni. Népünk nem érti meg, hogy amikor minden vasúti állomás és falusi trafik tele van a megrendszabályozott ponyvatermékek tömegével, amikor számos, illetve számtalan regény kiadására van papír, miért nincs akkor Zsoltár? A Zsoltár-ügy különböző változatokban sok keserűséget okozott már lelkipásztorainknak, hol azért, mert nincs. Mikor volt, a kiállítása és az ára nem birta el az összehasonlítást hasonló tömegcikkek árával. Most pedig úgy tűnik föl, mintha nem volna már jó üzlet a Zsoltár, mert ugyanazzal a fáradsággal kevésbbé szabott árú kiadványokat is lehet forgalomba hozni: A Zsoltár-ügy eddigi tanulságaiból mindenképen le kellene vonni azt a következtetést, hogy egyházunk missziói becsülete érdekében ne adja ki többé a saját kezéből a Zsoltár-kiadás ügyét, vagy ha rábízza is valakire, meglegyen a módja és lehetősége annak, hogy szükség esetén bármikor a maga kezébe vehesse vissza. És ezt a „szükség esetét" feltétlenül magának az egyháznak kell egyoldalúan megállapítania. 8. Szcretetmiwka. A szegénygondozás nagy része megszűnt. Minden dolgozni tudó és szerelő ember kap munkát és segélyre nem szond. Egyházaink mindenütt meglátták az új helyzet új parancsát és a karitatív munka vonaláról az egészséges szociális munka vonalára igyekeztek átállni. A karitatív szolgálat feladatai mindig megmaradnak betegek, öregek, árvák gondozásában. De fontos a megelőző munka, a lelki segítés, a különleges helyzetbe jutottak gondozása. E tekintetben legnagyobb feladat a már többször említett hadigondozás, amelyben egyházunk elsőrendű feladata a lelki szolgálat, tehát úgy a hadbavonultaknak, mint az itthon maradt családoknak az Igével, az Istenben való hit békességével táplálása és vigasztalása. Természetes, hogy ezt a lelki szolgálatot sohasem lehet elkülöníteni a másirányú segítéstől. Egyházunk minden missziói munkaszerve, a kis vasárnapiiskolásoktól a leánykörökön, ifjúsági egyesületeken, n ószövetségeken, férfi bibliakörökön át a presbitérium tagjaiig lelkipásztorai irányításával bekapcsolódtak a hadigondozás társadalmi munkájába. Külön ki kell emelni a solti egyházmegye szép akcióját. 1941. évi közgyűlési határozattal az egyházmegye minden gyülekezetében „csíki estét" rendeztek s a gyülekezetek köztudatába igyekeztek bevinni a szórványmagyarság sorsa iránti felelősséget, adakozásukkal pedig támogatni a csíki református szórványgyülekezeteket. 22 gyülekezet 1127 P 13 fillért juttatott el a "csíki misszió támogatására, a gyerigyószentmiklósi egyháznak. Az egy-