A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1942. november 19.

1942, november 19. — 64—65. 63 hogy a presbitérium megtagadta a szavazást az egyházkerületi tanügyi képviselők választásánál, arrra hivatkozással, hogy csak egy jelölt hozatott javaslatba a választásnál és ha más egyénre adná is szavazatát, ez az egy a többi, irányított egyházak szavazata közt elveszne. Azt is kimondotta a presbitérium, hogy valahányszor valamelyik szavazásnál csak egy jelöltet ajánlanak, a lelkipásztor a szavzólap helyett a szóbanforgó presbiteri határozat kivonatát tegye a szavazóborítékba. Lombos Alfréd lelkipásztor az egyházmegyei közgyűlés eme határozatát megfelebbezi. Felebbezését az egyházközség presbitériumában is bejelentette, amely azt egyhangúlag helyeselte. Egyházkerületi közgyűlésünk Lombos Alfréd lelkipásztor felebbezését elutasítja és mind felebbező lelkipásztort, mind az annak fölebbezését helyeslő bonyhádi presbitériumot a törvényes következmények terhe alatt jóindulatúlag figyelmezteti az I. tc. 23. §-ának utobó bekezdésére, amely szerint ,,az egyházközség a szavazati jogot minden alkalommal köteles a kitűzött időig gyakorolni." A presbitérium semmiféle ajánlást nem köteles figyelembe venni: legjobb meggyőződése szerint arra, vagy azokra szavazhat, akire, vagy akikre akar, de minden alkalommal köteles szavazni. Felebbező lelkipásztort kötelezi, hogy egyházkerületünk közgyűlésének eme döntését közölje a presbitériummal, foglaltassa azt szószerint a presbitérium jegyzőkönyvébe és ennek megtörténtét eme határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül jegyzőkönyvi kivonattal igazolja. 65. n. Nagy Lajos segédlelkész, aki 1937. évi szeptemberében tett I. lelkészképesítő vizsgálatot, annak a megállapítását kéri, hogy nem esett ki a II. lelkészképesítő vizsgálat letehetésének végső határidejéből, továbbá azt kéri, hogy a legközelebbi alkalommal vizsgálatot tehessen, Az egyházkerületi közgyűlés — annak megállapítása mellett, hogy folyamodót' a II. lelkészi vizsgálat letételének előfeltételéül megszabott bölcsészettudományi doktorátusnak a sit. andrewsi egyetemeni kellő időben való megszerzésében a háborús viszonyokból származó vis major-szerű körülmények akadályozták meg — kimondja, hogy a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán folytatott tanulmányokra kényszerűségből fordított egy esztendőt az 1933. évi II. egyh. tc. 92. §-ának utolsó bekezdésében megszabott öt évbe nem számítja be s így folyamodó részére a II. lelkészképesítő vizsgálat leléte-