A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1942. november 19.

1942. november 19. — 49—50. 57 A solti egyházmegye 50/1942. sz. határozatával hozzájárult ahhoz, hogy Érsekcsanád a felhozott indokok és az újhelyzet alapján az alsóbaranya-bácsi egyházmegyéhez csatoltassék. Egyházkerületi közgyűlésünk Érsekcsanád egyházközséget Sükösd fiókegyházával és szórványával együtt 1943. évi január hó 1-i hatállyal a solti egyházmegyéből az alsóbaranya-bácsi egyházmegyébe osztja be és erről az egyetemes konventet értesíti. 50. A kiskunhalasi és a szabadkai egyházközségek szabályszerűen hozott, egyhangú presbiteri határozataikkal kérik, hogy a kecskeméti egyházmegyéből kiválva, a délvidéki egyház megszűnése után alakítandó új egyházmegyéhez csatlakozhassanak. A kiskunhalasi presbitérium arra hivatkozik, hogy amikor Bácska hívja őtet, nemzeti és egyházi kötelességük elfogadni a hívást, hogv a német reformátusok kiválása folytán meggyengült délvidéki magyar reformátusságot erősítsék csatlakozásukkal. Hivatkoznak arra, hogy a délvidéki reformátusok „felismerve természetes hozzájuk tartozásukat, mint

1 a világháború előtt, most is valósággal elárasztották fiaikkal a halasi iskolát, sőt tehetséges növendékeiknek ott való nevelésére már jelentős anyagi áldozatokat is hoztak." Szabadka presbitériuma hivatkozik földrajzi fekvésére, az egyháztagoknak nagyrészt bácskai származására, szórványai fekvésére, végül arra, hogy a 23 évi kisebbségi élet küzdelmei teljesen összeforrasztották őket a délvidékkel. A kecskeméti egyházmegye közgyűlése 16/1942. sz. határozatával nem járul hozzá Kiskunhalas elszakadásához. A határozat szerint Kiskunhalasnak Bácska és Baranya felé való vonzóerejét nem csökkentette az a körülmény, hogy más egyházmegye keretében végezte áldásos kultúrális hivatását és ezután sem fogja csökkenteni; viszont, méltányolva a szabadkai egyházközség kérelmében felterjesztett indokokat, Szabadkának az alsóbaranya-bácsi egyházmegyéhez való csatlakozásához hozzájárul. A kecskeméti egyházmegye eme határozatát a kiskunhalasi presbitérium elnöksége megfölebbezi, ismételten rámutatva a teljes egyhangúsággal hozott presbitériumi határozatban foglalt nemzeti és egyházi szolgálat parancsolta érdekekre. Egyházkerületi közgyűlésünk — a kiskunhalasi prebitérium egyhangúlag hozott határozatának és a presbitérium elnöksége felebbezésének helyt adva —, hozzájárul ahhoz, hogy Kiskunhalas fiókegyházával együtt 1943. évi január hó 1-től az alsóBaranya-bácsi egyházmegyéhez csatoltassék, Szabadka pedig fiókegyházával,