A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.
1941. november 20.
1941. november 20. — 83—84. 8á re felebbező mint olyanra mutat reá, mint amely a templomépítés feladatának megoldására hivatott volnia, ezt a feladatot az egyházközség helyett nem végzi el. Csak az olyan egyházközségeket részesíti anyagi támogatásában, amelyek a maguk részéről már minden áldozatot meghoztak, minden erőforrást igénybevettek, de a templomépítést így sem képesek a maguk erején) megvalósítani. Az egyházközségnek — így az alagi egyházközségnek is — feltétlen joga van arra, hogy egyháztagjai hozzájárulását az önkéntes megajánlások mellett egyénenkénti kötelező megterheléssel is biztosíthassa a templomépítés céljára. Református egyházközségeink története a templomépítéssel kapcsolatban az önkéntes áldozatkészség csodálatos megnyilatkozásait jegyezheti fel. De az sem példanélkiili, hogy a/ önkéntes hozzájárulás mellett a templomépítő egyházközség minden egyháztagját több éven át tartó egyénenkénti tehervállalásokra is kötelezte. Sem az egyházi közfelfogásba nem ütköző, sem jogszokással nem ellenkező tehát az ailagi egyházközség felebbezéssel megtámadott határozata. De nem adhat okot a felebbezés elfogadására felebbezőnek az a hivatkozása sem, hogy az egyházi törvény egyházi pótadót nem ismer s hogy a rendkívüli egyházi adó a jelen esetben csak akkor lett volna kivethető, ha a tervbevett építkezés minden mozzanata templomterv elfogadása, építkezési pótköltségvetés készítése által előzetesen lerögzíttetett volna. Az alagi egyházközség presbitériuma és közönsége előtt nyilvánvaló volt, hogy a templomépítés megkezdésének még nincs itt az ideje, mert hiányzik az anyagi előfeltétele. A határozat nyilvánvalóan nem is az építkezés azonnali megkezdését, hanem azt célozta, hogy: a templomépítés ügyét okos és előrelátó tőkegyűjtéssel, több évre terjedő egyéni és kötelező megterhelésből is gyarapodó templomépítési-alap megteremtésével vigyék a megvalósulás felé. Hogy a rendkívüli egyházi adónlak az egyháztanács határozata pótadó nevet adott, az —mint az egyházmegyei'; tanács határozata azt helyesen megállapítja — sem alaki, sem tárgyi okot nem szolgáltathat a határozat megsemmisítéséhez. Mindezek alapján a felebbezés elutasítandó volt. 84. A pesti egyházmegye 38/1941. számú közgyűlési határozatával felterjeszti a gyöngyösi lelkipásztori állás módosított díjlevelét, kérve annak jóváhagyását. Egyházkerületi közgyűlés a gyöngyösi lelkipásztori állás módosított díjlevelét nem hagyja jóvá, mert a lelki-