A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1940. november 21.

193 el, mind a lelkipásztor, mind a presbitérium és az egyházközség tagjai egy részének felebbezése folytán, a Budapesten 1940. szeptember 30-án megtartott tárgyalás után, a következőleg ítélt: A bíróság az elsőbíróság ítéletét, amely Kájel István faddi lelkipásztornak az E. T. II. t. c. 68. §-a alapján a faddi lelkészi állásról a lelkipásztor és a presbitérium kölcsönös hibájából, egyházi közérdekből, közigazgatási úton hivatalból történő áthelyezését mondja ki és az eljárási költségek megfizetésében mindkét felet egyenlő arányban marasztalja el, az indokolás részbeni megváltoztatásával jóváhagyja és az ítélet ellen beadott felebbezéseket elutasítja. Miután azonban a bírósági eljárás során az ügy aktáiból az derült ki, hogy a Kájel István lelkipásztor elleni, a feljelentést benyújtó gondnok és tizenegy presbitertársa írásban is világosan a kitérésre célzó fenyegető nyilatkozatokat tettek, ha kívánságuk nem teljesül — a bíróság az E. T. II. t. c. 69. §. alapján utasítja az elsőfokú bíróságot, hogy nevezettek viselkedését a hithüség szempontjából vizsgálja meg s vétkességük esetén ellenük a VI. t. c. 46. §. A/3, pontja alapján a fegyelmi eljárást folytassa le. (31—1940. bir. szám.) 4, A dunamelléki református egyházkerület bírósága, mint fegyelmi bíróság Eőri Szabó Dezső, a külsősomogyi egyházmegye esperese ellen részint saját kérelmére, részint hivatalból folyamatba tett fegyelmi ügyben — továbbá Vári Benjámin kiskunhalasi lelkipástzor ellen egyrészt Eőri Szabó Dezső esperes panaszára, másrészt a külsősomogyi egyházmegyei bíróág elnökségének panaszára folyamatba tett fegyelmi ügyben Budapesten 1940. szeptember 30-án megtartott tárgyalás után a VI. t. c. 36. §. alkalmazásával és a fenti fegyelmi ügyek egyesítése mellett a következőképen ítélt: 1. A bíróság vétkesnek mondja ki Ván Benjámin lelkipásztort a VI. t. c. 46. §. A/l—3. (II. t. c. 10. §. d. és 21.) pontjaiba ütköző fegyelmi vétségben s ezért őt az enyhítő körülmények figyelembe vételével a VI. t. c. 47. §. A/b. pontjai alapján 1000 pengő pénzbüntetésre és az 50. §. alkalmazásával a magasabb egyházi tiszt viselésétől 3 évre való eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli, továbbá kötelezi a felmerült 28 P 22 f. költség megfizetésére. A pénzbüntetés összege az Országos Református Lelkészi Nyugdíjintézet pénztárát illeti. 2. A bíróság Eőri Szabó Dezső külsősoinogyi esperest a vád és következményei alól felmenti, azonban az 13