A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1940-1942.

1940. november 21.

124 1940. november 22. — 164—165. lelki emberré kell a gyermeket nevelni; 2. rámutat a tankönyv és keresztyén ismeret értékére; a 3. ponttal egyetért; 4. az Ótestamentom christocentrikus értékesítését sürgeti; 5. a javaslatot mégis üdvözli, mert alkalmat ad sok jó gondolat elmondására s ezek a hozzászólások jól használhatók az új vallástani vezérkönyv megírásakor. — Paczolay István 1. a vallásos ismeret és élmény egyenrangú fontosságát emeli ki; 2. attól tart, hogy a tankönyvnélküli tanítás sok szabadosságra vezetne; 3. az énektanításra vonatkozólag egyetért a javaslattal; 4. az ószövetségi anyag csökkentését ellenzi; 5. a vallásos nevelési eljárás minden részletéről tájékoztató utasítást szükségesnek tartja. — Pál Lajos szerint az l-ben foglalt kívánság a konvent által kiadott „Vallástanítási Tanterv és Utasítás"-ban (260—1938. konventi sz.) már bennfoglalta tik; 2. a tankönyv nélkülözhetetlen; a 3—4. ponttal egyetért; 5. részletes utasítás kívánatos. — Dr. Juhász Béla szerint a vallásoktatás egyik, nélkülözhetetlen eszköze a vallásos nevelésnek s emellett szükséges a vallásos irányú foglalkoztatás is; általában károsnak tart olyan módosításokat, amelyek túlságosan belenyúlnak az iskola nevelőmunkájának eddig kialakult rendjébe. — A pesti egyházmegye szükségesnek tartja a vallástani órákon az áhítat és vallásos lelkület ápolását, de a tárgyi tudást is, melynek jó eszköze a jó tankönyv. — A pestkörnyéki egyházmegye szerint a vallásoktatásbana vallásos nevelés csak ott hiányzik, ahol a vallástanítás célját szem elől tévesztik; a vallástani óra nem változtatható át az áhítat órájává. Vallásoktatásunk megújulását nem reformoktól, hanem a vallásoktatók lelki megújulásától várhatjuk. — A solti egyházmegye a javaslatot általánosságban helyesli, kivéve az ismereti anyag megtanulásának az eltiltását. — A tolnai egyházmegye a javaslatot általánosságban nem tartja sikerültnek. Az 1. alatt kifejezett kívánság szerinte a konventi Utasításban is benne foglaltatik; 2. a jó tankönyv nélkülözhetetlen; a szószerinti emlékeztetés pedig már túlhaladott álláspont s ezért nincs miért küzdeni ellene; 3. az énekeink gondos tanítása mindig kötelessége volt vallásoktatóinknak; 4. az ótestamentomi történetek tanításánál nem az a fontos, hogy hány darab ilyen történetet tanítunk, hanem a tanítás mikéntje, vagyis az, hogy az Üjtestamentom fényében tanítsuk az ótestamentomi anyagot; az 5. ponttal egyetért a véleménye. — A vértesaljai egyházmegye a vallásos nevelés ismereti anyagát fontosnak tartja, a tankönyvek eltiltását veszélyesnek látja. ' Az egyházkerületi közgyűlés a tanügyi bizottság javaslatára kimondja, hogy az egyházmegyék hozzászólásait felterjeszti az egyetemes konvent elé 165. A solti egyházmegye a területén levő Szigetcséphez tartozó ferdinánd-majori és szöllőtelepi ref. iskolás gyermekek vallásoktatását rendezni kívánván, megállapította, hogy Sziget-