A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1939.
1939. november 23.
46 1939. november 23. — 12—13—14—15. nak. Ehhez azonban szükséges Csarnóta egyházközség hozzájárulása, illetve erre vonatkozó határozata is. Mivel ilyet az egyházmegye nem terjesztett fel, felhívja a felsőbaranyai egyházmegyét, hogy a szükséges határozatokat a csarnótai egyházközség is hozza meg s ezek birtokában hozzon új határozatot s így terjessze fel a társegvházzá alkulás ügyét az egyházkerületre. Felhívja közgyűlés az illetékesek figyelmét arra, hogy egyházközségek átszervezése nem történhetik bizonyos meghatározott időtartamra. Ha valamikor az újra átalakulás feltételei meglesznek: indokolt esetekben az újra átszervezésnek akadálya nincs. 43. Kiscsúny és Oszró községek 1934-ben egy politikai községgé egyesíttettek. Egyházilag azonban Oszró Kiscsány anyaegyház társegyháza maradt. Ennek folytán a kiscsányi társegyház hívei fenntartották saját felekezeti iskolájukat teljes egészében s hordozták az oszrói állami iskola fenntartási terhét is. Ez rendkívüli terhet jelenL a kiscsányi egyházközség tagjai számára s épen ezért a felsőbaranyai egyházmegyei közgyűlés kimondotta a társegyházi viszony megszüntetését s a két egyházközségnek Gsányoszró néven egy egyházközséggé alakítását, indokolva azzal, hogy az egy politikai és egy egyházközség területén működő két iskola fenntartásának terheiben az immár egy egyházközség hívei egyenlő arányban részesednek. Egyházkerületi közgyűlés jóváhagyja a felsőbaranyai egyházmegye határozatát s Kiscsány és Oszró társegyházközségeket Gsányoszró néven egy egyházközséggé egyesíti. Határozatát felterjeszti az egyetemes konventhez. 44. Pestszentlőrinc anyaegyházközség Szemeretelepen lakó hívei külön egyházközséggé akarnak szervezkedni. Ezen kérelmüket a pestszentlőrinci presbitérium 1939. évi január hó 5-én tartott gyűlése tárgyalta. A presbitérium a következő egyhangú határozatot hozta: „A pestszentlőrinci ref. egyház presbitériuma az elszakadni kívánó és magukat önállósítani akaró szemeretelepi testvéreivel a jó viszonyt a jövőben is fenn akarván tartani, e kérdésben a döntést az egyházi felsőbb hatóságokra bízza. A presbitérium elhatározza, hogy a szemeretelepi hívek önállósítása iránti kérelmét a fenti kijelentéssel véleményezi." Az 1939. évi március hó 12-én az esperes vezetése mellett a Szemeretelepen és Kertvárosban lakó egyháztagok értekezlete az önálló egyházközségi alakulás mellett újra állást foglalt, megállapítván, hogy a külön egyházi alakulattá szervezkedés lelki és anyagi adottságai megvannak. A pestkörnyéki egyházmegye közgyüése 59/1939. számú határozatával hozájárult a pestszentlőrinci anyaegyházközség Szemeretelep egyházrészének missziói fiókegyháközséggé
