A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1939.

1939. november 23.

1939. november 23. — 8. 19 *esett tudnom azt, hogy az én népem, a magyar gazdaközönség volt az első, amelyik Szabolcska Mihály nagy emlékének ezt a tartozást lerótta. A szabadszállási gyülekezet márvány táblával örökítette meg egykori lelkipásztorának Szász Károlynak ottani szolgálatát. Mind a két helyen szerencsém volt egyházkerületem és a magyar reformátusság érzéseinek kifejezést adni. Ugyanezt megbízottam: Aprily Lajos, Baár-Madas leánynevelőintézeti igazgató, akadémiai tag által tehettem meg Csurgón, a kollégium kertjében az iskola legnagyobb tanítványának: Baksay Sándornak emlékét megörökítő oszlop előtt. Különös figyelmet kell fordítanunk a nagykőrösi tanítóképzőintézet lenyes centennáriumára. A XIX. század első harmadának végén, a reformkor tavaszi hangulatában mozdult meg a Duna-Tisza köze két nagy gyülekezetének iskolaépítő elhatározása. Eldőlt a régi vita: hol létesüljön a főiskola, Kecskeméten vagy Kőrösön azzal, hogy a főiskolát Kecskemét nyerte meg. Ugyanakkor azonban egyrészt kárpótlásul, másrészt rendkívül finom gyakorlati érzéktől vezettetve a körösi kollégium egyik nagy tanárának: Szigeti Warga Jánosnak ihletésére, kimondta a dunamelléki egyházkerület és a nagykőrösi egyházközség, hogy egy mezőgazdasági célokat szolgáló tanítóképzőintézetet fog létesíteni. Azóta eltelt száz esztendő és milyen század! Először a 48-i forradalom, azután a Bach-korszak, majd, a századfordulónál a tanítóképzés színvonalának süllyedése és általános pangása, rá, a megújhodás jelei után a világháború, ezt követőleg a vörös rémuralom szörnyűségei, végül a rettentő gazdasági leromlás tette ezt a száz esztendőt szakadatlan megpróbáltatások halálos válságsor». z£itává. És ilyen próbák között az iskola fennállott, szakadatlanul fejlődött. Ma már nemcsak a Dunamelléknek büszkesége, hanem országos viszonylatban is egyike a legelső tanítóképzőintézeteknek. Ezt mutatja az, hogy növendékeit különös előszeretettel választják meg kántoroknak, felekezeti tanítóknak a kerület határain messze túl is. Jólesett látnom, hogy Kodály Zoltán, a nag}' magyar zeneszerző és zenepedagógus milyen örvendezve vett részt ünnepünkön s mennyire otthon érezte magát diákjaink között. Egyházmegyék Az egyházmegyék nyújtotta kép általában megnyugtató. -Mindenütt komolyság, felelősségtudat és elszántság megnyilatkozásai láthatók. Az egyházi adók befolynak, az áldozatkészség növekedőben, az anyagi panaszok kevésbbé keserűek, általában azt vesszük észre, hogy a rendkívüli időkkel együttjáró rendkívüli pénzforgalom híveink anyagi gondjait mintha enyhítette volna. Még mindig elhangzik itt is, ott is a panasz, hogy a presbiterek templombajárása és úrvacsorával élése nem elég példaadó. Arra is történik célzás, hogy lelkipásztorok és tanítók családtagjai nem 2*