A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1939.
1939. november 23.
1939. november 24. — 142/a— 142/b. 113» látja nagy bajnak a missziói szolgálat elvégzésében. Budapesten pedig a keresztyénségellenes áramlatok tapasztalhatók, a nagyvárosi élet erkölcsrontó hatásai mellett. Feltétlen szükség volna az adnúnisztráció csökkentésére a pesti egyházmegye szerint. A pestkörnyéki egyházmegye a szociális keret fokozatos kiépítését hangsúlyozza. Több egyházmegyében a fontos missziói pontokon nincs elég munka. Mindezeket összevéve, mégis bizakodó lélekkel lehet végigtekinteni az egyházkerület városain, falvain, tanyáin. „Én vagyok az élet" — mondotta Krisztus, „aki engem követ, ha meghal is, él az." A mindenek feletti nagy kérdés a halál elleni csata. Mert hiába a misszió, ha minden faluban egy-egy láthatatlan Heródes leöldösi születésük előtt a gyermekeket. Az evangélium azt tanítja, soha sehol, amíg itt, a földön járunk, nincs késő a halottébresztő szót kiáltani. Emberileg szólva, vannak reménytelen tájai ennek az egyházkerületnek, ahol már is halottak járnak* pedig még élnek, ahol sírboltoknak lehet már is látni a templomokat. Az Evangélium szemével hiába jött fel a halál ablakaink alá, nincs a csata elveszve. Olyan tavaszi áramlás érzik most a református egyházban, épen az ifjúság lelkén keresztül, amit észre kell venni mindenkinek. A legdöntőbb megismerés az, hogy Istennek a kezében van ez a magyarság, mert kezében tartja ennek a magyar református egyháznak a gyertyatartóját. Ez a harc, amit mi most harcolunk, ez az élet harca. Most megfordítjuk Krisztus mondását: ö az élet mindenek felett és ha élet, akkor út és igazság. Munkánkkal azonban úgy megyünk, ahogy ő rendelte, az ő útján, az ő igazságát hirdetve, a teljesebb magyar élet felé. Egyházkerületi közgyűlés a missziói bizottság jelentését tudomásul veszi és vele kapcsolatosan a következő határozatokat hozza: a) Felhívja az egyházmegyei missziói bizottságokat, hogy az egyházmegye statisztikai jelentését együtt tárgyalják az egyházmegyei missziói jelentéssel és mind a két jelentés az egyházmegyei jegyzőkönyvben jelenjék meg; b) felhívja az egyházkerületi missziói bizottságot, gondoskodjék arról, hogy a kérdőívek az egyházmegyékhez minden év májusában elküldessenek; c) felkéri a konventi missziói bizottságot, hogy a Belmissziói Ütmutatóban az egyes olyan munkaágakról, amelyeknek lényegére nézve ma még határozatlanság és bizonytalanság van egyházainkban, szíveskedjék világos ; elvi ismertetést és gyakorlati útmutatásokat közölni. Ilyenek a vasárnapi iskola, a vallástanítás és gy^rmekisten-