A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1938.
1938. november 17.
1938. november 18. — 181—182. 125cselekedetre senki sem kényszeríthető, másrészt hitvallásainkra és egyházi törvényeinkre, amelyek minden kétséges helyzetben kellő útmutatást adnak. Ha bárki bárhol hitével, meggyőződésével ellenkező cselekményre kényszeríttetnék és ha kell ez az egyházi hatóságoknak tudomására hozatik, az anyaszentegyház minden szerve kész egyháztagjának lelkiismereti szabadságát állami és egyházi törvényeink alapján megoltalmazni, esetleges visszaélések ellen pedig az illetékes hatóságoknál orvosló, illetve megtorló intézkedésekért eljárni. Az egyházi hatóságok hívják fel az egyháztagokat, hogy minden egyes sérelmes esetet a megfelelő intézkedések és eljárások megtétele végett jelentsenek be gyülekezetük vagy az egyházmegyék vezetőségénél. 182. A Filadelfia Diakonissza Intézeti Alapítvány beterjeszti egy évi működéséről szóló alábbi jelentését: A dunamelléki református egyházkerület és Filadelfia Diakonissza Egyesület között folytatott tárgyalások eredményeként az 1937. évi egyházkerületi közgyűlésen elfogadott alapítólevél értelmében a Filadelfia Diakonissza Egyesület 1937. december 31-én kimondta feloszlását és intézményeit és vagyonát az egyházkerület kezelésében az 1938. január 1-ével megalakult Filadelfia Diakonisszaintézeti Alapítványnak adta át. így ez az első jelentés, mely a dunamelléki egyházkerület közgyűlése elé kerül. Épen ezért időszerű, ha ez alkalommal visszatekintünk, arra a több, mint három évtizedes céltudatos, kitartó és áldozatos munkára, mely az Alapítvány létrejöttét lehetővé tette és sok hűséges szolgálat, még több imádság gyümölcseként meg is valósította. Egyházkerületünk diakoniszaintézete a ma már mindkét protestáns egyházban egyre ígéretesebben kibontakozó magyar diakonisszamunka első megindítója volt. Az 1903. május 21-én megalakult Filadelfia Diakonissza Szövetség keretei között létesült anyaház, a legelső ilyen természetű szolgálatvállalás volt az országban. A német református leányegyház Bethesdájában már 1866 óta munkálkodtak német diakonisszák s itt több kísérlet is történt a magyarországi diakonisszamunka önálló meggyökereztetésére, sőt a kilencvenes években már a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület is alkalmazott diakonisszákat, de független magyar anyaházi keret még nem létesült s e nélkül mindig csak több, vagy kevesebb szívességgel látott vendég volt a diakonissza a magyar földön. A Filadelfiát, a dr. Szabó Aladár ihletésére Biberauer Richárd és áldott emlékű felesége, Vischer Márta magánlakásában elvetett mustármagot, csírájában és felnövekedésében sok veszély fenyegette. Kevesen értették meg akkor, hogy miért van szüksége a magyar református egyháznak diakonisszákra s
