A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.

1937. november 18.

38 1937. november 18. — 25—26—27. ez az egyetlen, amelyben jelenleg csupán egy lelkipásztor működik és egyházi törvényeink imperatív rendelkezése értelmében már az elmúlt év végéig be kellett volna állítania a második lelkipásztorát és egyházkerületi közgyűlésünk Is szigorúan utasította, hogy enmmek az évnek a végéig szervezze meg második lelkipásztori állását és töltse is be. Egyházkerületi közgyűlésünk — eme határozatának fenntartása mellett — a három egyházrészire tagozódást elfogadja. Nem járulhat azonban hozzá a szervezeti szabályzat 4. §-ának ama rendelkezéséhez, hogy az 1., II. egyházrész veeztése és gondozása az egyháziközség jelenlegi lelkipásztorának feladata, míg a III. egyházrészé az újonnan beállítandó lelkipásztor feladata lenne, minthogy ilyen módon a jelenlegi lelkipásztor gondozásában a két egyházrészben együttvéve 10.855 lélek lenne, ami nyilvánvalóan ellenkezik az I. t.-c. 20. §-ának negyedik bekezdésében foglalt amaz imperatív rendelkezéssel, hogy „tízezernél több lélek átmenetileg sem hagyható egy lelkipásztor gondozása alatt." Utasítja ennélfogva a ceglédi egyházközséget, hogy a II. egyházrész lelkipásztorát is a legrövidebb időn belül válassza meg és addig is a II. egyházrész gondozására helyettes lelkészt alkalmazzon. Egyházkerületi közgyűlésünk a szabályrendelet 7. §-ának ama rendelkezését, amely a molstani lelkipásztort mentesíti két segédlelkész tartási kötelezettsége alól, csak azzal az értelmezéssel fogadhatja el, hogy ez nem érinti az egyetemes konvent 110/1935. sz. határozatának 3/b. pontjában foglalt és egyházkerületünk 43/1935. sz. határozatában is megerősí ett ama kötelezettséget, hogy mindazok az egyházközségek, amelyek lélekszáma a 3000-et meghaladja, kötelesek segédlelkészt alkalmazni. A szabályrendelet többi részének megerősíttéséig a nagynépességű egyházközségekben alakítandó egyház rész ékről szóló 2. sz. egyházkerületi szabályrendelet rendelkezései az Irányadók. 33. Egyházkerületi közgyűlésünk 44/1937. számú határozatá

1val felhívta a solti egyházmegye esperesét, hogy a szabadszállási egyháztanácsot fegyelmi felelősség mellett utasítsa szabályrendeletének megalkotására. A solti egyházmegye esperese 1937. szeptember 22-én jelenti, hogy a szabadszállási egyházközség szervezeti (szabályrendeletét megállapította s az egyházmegyei közgyűlés elé terjesztette, de a közgyűlés a szabályrendeletet a hiányok pótlása céljából az egyházközségnek visszaadta. Egyházkerületi közgyűlésünk a szabadszállási egyház-