A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.

1937. november 18.

216 Kimer és társai féle közigazgatási ügy I. fokon való elbírálására saját hatáskörét állapítja meg. Hatásköre megállapítása után az egyházkerületi bíróság a következő elsőfokú í t é 1 e t e t tfiozta: A dunamelléki ref. egyházkerület bírósága alant írott rendes ülésében Kimer A. Bertalan volt alagi ref. lelkész és Szemere Kálmán volt alagi főgondnok, valamint presbitertársai közigazgatási ügyében — nem különben a pótvizsgálat rendén felmerült gyanúokokra és a tárgyi összefüggésre tekintettel Mocsy Mihály pesti egyházmegyei esperes ellen is kiterjesztett eljárás során 1. Mocsy Mihály esperessel szemben a további bírósági eljárás szükségét nem: látja fennforogni, esetleg a terhére megállapítható „kisebbfokú rendetlenség és hanyagság" okán azonban az egyházkerület elnökségéhez átír, hogy az V. t.-c. 31. §.; I. t.-c. 180. §. e) és 185. §. h) pont alkalmazásával a szükségesnek látszó intézkedéseket saját hatáskörében foganatosítsa. * 2. Kimer A. Bertalan volt alagi ref. lelkész és Szemere Kálmán volt alagi főgondnok, valamint. Vemczel Béla volt alagi egyházközségi pénztáros, Szokolay István, Csizmadia Lajos, Szép Károly, Varga József, Sándor N., Gérecz Ödön és Nagy József volt presbiterek anyagi felelősségét az V. t.-c. 33. §. 10. pontja értelmében az alagi ref. egyházközséget ért károsodások teljes egészében és egymás közötti egyetemlegességgel megállapítja. De egyúttal a károsodás összegszerű megállapításának lehetetlenségére és az adott helyzetre való tekintettel az ítélet végrehajthatatlanságát kimondja. Egyben a főtiszteletű és nagyméltóságú kerületi elnökséget felkéri arra, hogy a pusztulás örvénye felé sülyedő alagi egyházközség anyagi ügyeinek tisztázására és rendbehozására a megfelelő lépéseket mielőbb megtenni méltóztassék. (26/1937. bír. szám.) 2. A dunamelléki ref. egyházkerület fegyelmi bírósága, mint felebbviteli bíróság Jánosi György váraljai ref. lelkipásztor, egyházmegyei főjegyző ellen- hivatalból folyamatba tett fegyelmi ügyben a tolnai ref. egyházmegye fegyelmi bírósága által 1937. évi szeptember hó 22-én hozott ítéletet, mely panaszlottat vétkesnek mondta ki az E. T. VI. t.-c. 46. §-ának A) 3., 4. és 9. pontjaiba ütköző fegyelmi vétségekben és ezért őt ugyanezen t.-c. 47. §. A/b. pontja alapján 200 (Kettőszáz) pengő pénzbeli büntetésre ítélte és vele szembeni az E. T. II. t.-c. 63. §-ának 4. bekezdésében említett áthelyezési eljárás megindítását elrendelte s ennek foganatosítása végett az ítélet jogerőre emelkedése után az iratoknak az egyházmegye elnökségéhez