A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.

1937. november 18.

160 1937. november 19. — 216—216/a—217—218. Göbölyös László házi írásbeli dolgozatát, amely „A lelkipásztor gyülekezeti munkája a XVII. században" címmel egyháztörténelmi jellegű volt, nem 'mindennapi értékeiért külön dicséretben is részesítette a Bizottság. A közgyűlés a jelentést tudomásul veszi és az oklevelet nyert új lelkipásztorok és női egyházi munkások munkájára Isten gazdag áldását kéri. 204. Theológiai igazgató jelenti, hogy a Theológiai Akadémián a Tanári Kar még a folyó iskolai évre ismét dr. Sebestyén Jenőt választotta meg igazgatóul, akit a Szervezeti Szabályzat 10. §-a értelmében a püpsök meg is erősített. Tudomásul szolgál. 205. Theológiai igazgató bemutatja a múlt, azaz 1936/37. tanulmányi évben külföldön járt segédlelkészek tanulmányi jelentését, illetve beszámolóját, amelyet az egyetemes konvent annak idején dr. Ravasz László püspök indítványára 98/1933. számú határozata alapján a külföldre menő theológusoktól és segédleikészektől megkíván. Jelenti továbbá, hogy a külföldön járt segédlelkészek a múlt tanulmányi évben a következők voltak: Boldizsár Endre, dr. Czegtédy Sándor, Eötvös Ferenc, Hörömpő Gergely, Joó Sándor, Kara Pál, Kecskeméthy László, dr. Kiss Sándor, Konkoly Iván, Nagy Gyula, dr. Panyik Andor, Parragh Dezső és Tóth Kálmán. Ezek nagyobbrészt egy évig voltak kiinn, de vannak néhányan, akik már a második, illetve harmadik évüket töltötték. Személyenként tárgyalva a munkájukat, jelentéseik lényege a kövektező: Boldizsár Endre, aki a legterjedelmesebb jelentést adta, Halléban tanult s theológiai studiumai mellett erősen figyelte a német hitvalló egyház küzdelmét s a theológiai ifjúság gondolkozását és tudományos munkáját. Egyébként főleg újtestamentumi tanulmányokkal, az Apokalipszis irodalmával foglalkozott. Örömmel jelentette, hogy német professzorok és studensek általában elismeréssel nyilatkoztak a magyarokról. Dicsérték nyelvtanulási készségüket, magatartásukat, általános műveltségüket. De az nem tetszett nekik, hogy a Halléban tanuló kilenc magyar theológus közül többnél a theológia csak melléktantárgy volt. — Dr. Czeglédy Sándor szintén a hallei Luther Márton Egyetem hallgatója volt, hallgatta az általa választott polemikai, egyháztörténeim és dogmatikai előadásokat, a hitvalló egyház életét s az egyetemi előadásokon kívül különösen principiális homiletikai kérdéseket tanulmányozott. — Eötvös Ferenc a német nép általános megismerésére s a német egyházi élet tanulmányozására törekedett, theológiailag pedig dogmatikai tanulmány okkal foglalkozott. Főleg a német theológiai irodalomban való tájékozódást tűzte ki céljául, szorosan véve pedig az ú. n. istenbizonyítékok kérdését tanulmányozta. — Hörömpő Gergely az amszterdami kálvinista egyetemen tanult és speciálisan újszövetségi tudományokkal és azokon