A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.
1937. november 18.
1937. november 19. z 180—181. 14k missziói életéről szóló jelentést tudomásul veszi s ebből az. alkalomból. a) felhívja azon iskolákat, amelyekben a reggeli könyörgés, vagy intézeti áhítat még bevezetve nem volt, hogy azt valamilyen alkalmas formában még ebben az iskolai esztendőben vezessék be. b) Felhívja azokat az iskolákat, ahol eddig a bűnbánati előkészítés sem az iskolában nem történt meg, sem csoportosan a gyülekezeti közösségben nem vett részt azon a tanuló ifjúság, hogy a bűnbánó héten a gyülekezet életével párhuzamosan akár az iskolában, akár ha bűnbánó istentiszteletek a templomban tartatnak, a templomban testületileg vegyen részt. Hasonlóképen a konfirmált és úrvacsorát venni óhajtó növendékek tanáraikkal együtt a gyülekezet közös úrvacsorázásában mindannyiszor vegyenek részt, amennyiszer erre az iskolai élet alkalmat nyújt. 181. Szórványmissziói jelentést terjesztettek fel a vértesaljai, pesti, felsőbaranyai, solti egyházmegyék és a vértesaljai egyházmegyéből a martonvásári missziói kör se gé diai késze. A tolnai, a kecskeméti, a külsősomogyi egyházmegyék missziói jelentéseikben emlékeznek meg a szórványokról. Általában hü képet a jelentésekből nem lehet alkotni. Zavar van több helyen a jelentés évi látogatások c. rovatának értelmezésénél. Egyik jelentés minden kiszállás*, istentiszteletet, vallástanítást ide számít, a másik úgy látszik, csak a pásztori látogatásokat, amelyek személyekhez szóltak, vagy családokhoz. A szórványok lelki gondozására egységesebb irányelveket a vértesaljai egyházmegye hozott, mely szerint ahol 100 hívünk él együtt, ott legalább egy évben egyszer legyen istentisztelet. 10 tanköteles gyermeknek kéthetenként 1 órán, 15-ig heti 1 órán, azonfelül pedig heti 2 órán legyen vallástanítás. Ez nem volt keresztülvihető. Van olyan puszta, ahol 100-on felüli lélek számára egyszer sem volt istentisztelet. Általában a vértesaljai egyházmegyében egy-egy szórványra évi 9 istentisztelet és 4 úrvacsoraosztás jutott. A külsősomogyi egyházmegyében 128 szórványban 122 istentisztelet volt. Egy szórványra tehát átlag egy istentisztelet esnék, természetesen, egy-egy istentisztelet több szórványnak a népét fogta át, viszont vannak olyan helyek, ahol alig 1—2 református család van. A kecskeméti egyházmegye 52 szórvány-központjában 271 istentisztelet volt, tehát egy szórványban évenként átlag 5. A tolnai egyházmegyének 96 szórványában 208 istentisztelet, szórványonként tehát átlag évi 2 istentisztelet esett. (Itt nem érthető a jelentésnek az az adata, hogy egy istentiszteleten átlag 276-an vettek részt a szórványokban.) A baranyai egyházmegyének szórványban élő 972 lelke alig gondozható: 20 lelken felül a jelentés szerint 9 szórványban vannak református hívek. Az egyházmegyei jelentés kéri az illetékes lelkipásztorokat arra, hogy szórványaikat legalább évenként kétszer látogassák meg. Kéri a nagyharsányi lelki-