A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1937.

1937. november 18.

1937. november 18. — 12—13—14. 11" Köszöntés. 1936. december 16-án iktattuk be magasztos hivatalába Mak­láry Károly tiszántúli püspököt. Azóta már majdnem egy esztendeje áll őrhelyén és foglalatoskodik abban, ami az Ő Atyjának a dolga. Egyházkerületünk tisztelettel, 'szeretettel és bizalommal köszönti őt, s kéri életére és munkásságára a kegyelem Atyjának áldását. Az idén iktatták be néhai Geduly Henrik székébe Dómján Elek tiszáninneni evangélikus püspölköt. Egyházkerületünk e beiktató ün­nepélyre ti-s eliküldötte képviselőit, s azok, akik ott képünkben jártak, szívünk legbensőbb áldáskivámságait vitték el az új püspöknek. Dr. Kapi Béla az evangélikus egyetemes egyház lelkész-elnöki székébe ült, ugyanakkor a kormányzói kegy a titkos tanácsosi mél­tósággal tüntette ki. Amit ez az év hozott számára teherben és elis­merésben, csak azt jelzi, ho'gy a tetőre érkezett. Nekünk nem lehet más óhajtásunk, mint az, hogy messze világító, példaadó egyénisége erős, friss és bizakodó legyen, viharok vívta, köd takarta, árnyékok fedte őrhelyén is. Az idén lesz tíz esztendeje annak, hogy Teleki József gróf egy­házkerületi főgondnok úr elfo,glalta néhai Darányi Ignác örökségét. Hamar eltelt ez a tíz esztendő, pedig munkában, gondban ugyancsak erős -évtized volt. Meg is látszik mindnyájunkon, a fő tiszteletű egy­házkerületi közgyűlésen, az atyákon és a testvéreken; egyesegyedül Őexcellentiéjián nem látszik meg. Ma is az a lelkesedés, az a mozgé­konyság, az a hűség, az a kicsorduló jóakarat, Isten áldotta egyszerű­ség, előkelő természetesség, amilyen volt ezelőtt tíz esztendővel. Áll­junk meg egy pillanatra ennél a határkőnél és mondjuk meg Őexcel­lentiájának, hogy nagyon iszeretjüik őt; hálásak vagyunk érette Isteni­nek; előtte mély tisztelettel hajtjuk meg fejünket s életére, -szolgálatára és szeretteire Isteni áldását kérjük. Hisszük, hogy a Dunamelléki Egy­házkerület épúgy be van írva az ő szívébe, mint ahogy ennek a tes­tületnek minden egyes alkotó tagja szívében hordozza az ő jóságos"' arcát és áldja a nevét. Az államhoz való viszonyunk. Az államhoz való viszonyunk változást nem szenvedett. Az ál­lamlkormány, politikai programmjának megfelelőiem, különösen meg­becsüli és érdeme szerint értékeli a történelmi egyházaknak azt a pó­tolhatatlan munkáját, amellyel a lelkeik békességének helyreállításán, a keresztyén erkölcs megóvásán és érvényesítésén, az isteni világrend helyreállításán vagy megvédelmezésén 1 lelki fegyverekkel fáradozik. Az egyházaknak ez a jelentősége a közeljövőben még növekedni fog. A jogkiterjesztéssel mindig megrázkódtatások, iszapos felkavarodá- ­sok szoktak járni, s ezért szükség lesz a magyar keresztyén egyházak tiszta idealizmusára, evangéliumi demokráciájára, tizenhárompiróbás hazafiságára. Minél önkább megóvja magát az egyház a napi politi­kától, annál melyebb éis egyetemesebb lelki hatást gyakorolhat a nem-

Next

/
Thumbnails
Contents