A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1934. november 17.

•64 1934. november 17. — 9—10—11. Ha általános és részletes tárgyalás tartatik, minden tag szólhat egyszer az általános tárgyalás során s azután a részletes tárgyalás során mindenik cikkhez külön-külön. Ha valaki az előadóéval ellentétes indítványt tesz, az elnökség felhívására köteles indítványát írásban is beadni. Ha ezt nem teszi meg, az indítvány felett a határozathozatalt mellőzni kell. 24. §. Szólásra az elnökség által a szólásra jelentkezők jegyzésével megbízott jegyzőnél kell jelentkezni, aki a szólnikívánokat jelentkezésük sorrendjében hívja fel szólásra. 25. §. Szót kérhet bármikor az, aki a) netaláni személyes megtámadtatására válaszolni óhajt; b) félremagyarázott szavainak értelmét helyreigazítani kívánja; c) a tanácskozás rendjét kívánja a jelen tanácskozási szabályzat alapján helyreállíttatni; d) az előadó, indítványozó vagy egyházkerületi tisztviselő felvilágosítás adása végett. 26. §. Az indítványozónak jogában áll tárgyalásra kitűzött indítványát visszavonni; ha azonban azt más közgyűlési tag magáévá teszi, a tárgyalás tovább folyik. 27. §. Napirenden nem levő tárgyról senki sem szólhat a közgyűlés engedelme nélkül. Attól, aki ezt teszi, az elnökség a szót figyelmeztetés után megvonni köteles. 28. §. A közgyűlés által mellőzött indítványt ugyanazon közgyűlésen megismételni nem szabad. 29. §. A szólót beszédében a tanácskozás rendje és menete érdekében egyedül az elnökség akaszthatja meg. Az elnökség a közgyűlés méltóságát érintő vagy másokat sértő magatartás vagy nyilatkozat miatt a közgyűlés bármely tagját rendreutasítja. Ha egy beszéd folyamán kétszeri rendreutasítás szüksége merült fel, az elnökség javaslatára a közgyűlés a szót a rendreutasítotttól elvonhatja. A közgyűlés jegyzőkönyvi megrovást is alkalmazhat. 30. §. A tárgyalás kimerítése után, a határozat elnöki kijelentése előtt, az elnökség kérdést intéz a közgyűléshez, óhajt-e még valaki szólani. Ha szólásra senki sem jelentkezik s a többség a tanácskozás során tett nyilatkozatokból megállapítható, a határozatot az elnökség kijelenti. 31. §. A közgyűlés egyetlen tagjának kívánatára is a kérdést az elnökség szavazásra teszi fel. A kérdés mikénti feltevése tekintetében a szavazás megkezdéséig új tanácskozást lehet kezdeni. A kérdések mikénti feltevéséről a közgyűlés határoz. 32. §. A szavazásra feltett tárgyat a szavazás megkezdése előtt kívánatra fel kell olvasni -s ha az több részből áll, a többség kivánatához képest szakaszokra osztva bocsátandó szavazás alá.