A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1936. november 19.

1936. november 19. — 117—118—119—120—121—122. 65 4. az egyházmegye kebelében működő önálló szervezettel, bíró intézményekről és bizottságokról; 5. a szavazati jog gyakorlásának elmulasztásáról; 6. az egyházi ingatlanok használatáról és az azokon eszközölt beruházásokról; 7. a vallásoktató lelkészekről és állami vallásoktatókról; 8. az egyházmegyei tisztviselők és megbízottak javadalmazásáról; végül, 9. szabályrendelet vegyes ügyekről. Az egyházkerületi közgyűlés az egyh. I. t.-c. 7. §-a és 140. §-ának e) pontja alapján: a) az 1., 4., 5., 7. és 9. sz. szabályrendeleteket a maguk egészében változatlanul jóváhagyja; b) a 2. sz. szabályrendelet C) fejezetének 25. pontjától a jóváhagyást megtagadja, mert az egyházmegyei tisztség megüresedésének megállapítása és arra a szavazás elrendelése olyan közgyűlési hatáskör, amelyet szabályrendelettel az egyházmegyei tanács hatáskörébe át lehet utalni (I. t.-c. 114. §. utolsó bek.), de nem lehet az egyházmegyei elnökség állandó hatáskörébe áttenni; megtagadja a jóváhagyást ugyanezen szabályrendelet D) fejezetének ama rendelkezésétől is, hogy az egyházközségi költségvetést november 10-ig kell a számvevőhöz terjeszteni, mert a VII. t.-c. 22. §-a szerint a beküldés határideje és helye is eltérően van szabályozva, egyebekben az egyházkerületi közgyűlés ezt a szabályrendeletet is jóváhagyja, mégis azzal a felhívással, hogy az egyházmegyei levéltárügy korszerű rendezésére készítsen az egyházmegye új, részletesebb szabályrendeletet; c) a 3. sz. szabályrendeletet azzal a változtatással hagyja jóvá, hogy az egyházmegyei tanácsnak hivatalból a lelkészi főjegyző, ügyész és pénztáros nem tagjai s a tanácsba póttagok nem választandók, mert a 2. pont eme rendelkezései nincsenek összhangban az egyházmegyei tanács szervezetét megállapító törvényi rendelkezésekkel (I. t.-c. 114. §.); d) a 6. sz. szabályrendelet 2. pontjának utolsó mondatától a jóváhagyást megtagadja, mert a magyar magánjog szabályai szerint a kert berendezései és ültetvényei a föld tulajdonosának tulajdonába mennek át s nincs közérdekű célja annak a rendelkezésnek, hogy a lelkipásztor a lelkészi díszkert berendezésével és ültetvényeivel szabadon rendelkezzék; egyebekben az egyházkerületi közgyűlés ezt a szabályrendeletet is jóváhagyja; végül e) jóváhagyja a 8. sz. szabályrendeletet azzal a megjegyzéssel, hogy a 2. sz. szabályrendelet B) fejezetének 4. pontja egy-egy lelkészi és világi jegyzői tisztet létesít s így a 8. sz. szabályrendelet 1. pontja, amely két-két jegyző tiszteletdíját szabja meg, ezzel ellentétben áll s ennek folytán a két ellentétes rendelkezés közül az egyik módosítandó.