A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1935. november 16.

164 1935. november 18. — 244—245. több egyháztag él, kötelesek fokozatosan két-kétezer lélek gondozására egy-egy missziói segédlekészt alkalmazni. Az egyházkerületi közgyűlés az egyházmegyék útján jelentést kér konventi rendelet mikénti végrehajtásáról. Utal továbbá arra, hogy a missziói segédlelkészi állások felállítására vonatkozó konventi rendeletet egyházkerületünk akként hajija végre, hogy 1936-ban 3 új missziói segédlelkészi állást szervez épen a szekták által legjobban veszélyeztetett területeken, 1937­ben ismét újabb 3-at. 245. Az egyházkerületi közgyűlés 91-b/4/1934. sz. határoza­tában felhívja az egyházkerületi missziói bizottságot, hogy dolgozzon ki arra nézve tervezetet, nuképen lehetne a gyülekezeti napokat, gyü­lekezeti konferenciákat az egyházmegyék területén olyan rendszeres és áldásos szolgálattá tenni, amelyben minden gyülekezet, elsősorban épen az egyke által sújtott gyülekezetek részesüljenek. Az egyház­kerületi missziói bizottság elkészítette a tervezetet, melyet az egyház­kerületi közgyűlés elé terjeszt. A tervezet a gyülekezeti napokat, kon­ferenciákat egyházmegyénként, az egyházmegyei vezetőség bevoná­sával óhajtja megvalósítani, úgy, hogy egyetlen gyülekezet se marad­jon ki belőlük. A dunamelléki egyházkerület nyolc egyházmegyéjében négy esztendő alatt minden gyülekezetben meg lehetne tartani ezeket a gyülekezeti napokat aképen, hogy minden év tavaszán és őszén kellene tartani egy-egy egyházmegyében köríilbelüil egy hónapig tartó gyü­lekezeti napok címén evangélizációs szolgálatot. Minden gyülekezet­ben két, legfeljebb három napig tartanának a konferenciák, külön a presbiterek, asszonyok, leányok, serdülők, gyermekek számára. A munkát betetőzné a templomban tartandó közös gyülekezeti konfe­rencia. Az egyházmegyék gyülekezetei csoportokra volnának osztan­dók, úgy, hogy minden gyülekezetben egy háromtagú igehirdető tár­saság három napot tölthessen, de mindegyik igehirdető társaság leg­feljebb egy hónapig vétessék igénybe, tehát minden hármas csoport legfeijebb tíz gyülekezetet látogasson meg. Ebben a hármas igehir­dető csoportban lenne egy vidékről felkért igehirdető, aki nem az egyházmegyéből való, egy egyházmegyei lelkész, aki a missziói mun­kákban járatos és egy ifjúsági munkás. Kisebb egyházmegyében, át­lag 30 gyülekezetet számítva, kilenc ember egy hónap alatt elvégezné az evangelizáló napok munkáját. Az igehirdetők kidolgozott tervvel indulnának el az egyházmegyei lelkészértekezlet beosztása szerint és munkájuk végeztével a gyülekezeti napok végén az egyházmegye valamelyik gyülekezetében tartandó nagyobbszabású konferencián írásban számolnának be végzett munkájukról. Munkájuk önkéntes volna, de tőlük anyagi áldozatot nem kellene kívánni. A felmerülő költségekről az egyházmegyéknek és gyülekezeteknek kellene gon­doskodniok s kedvezményes útiköltségeket kellene kieszközölni. Az egyházkerületi közgyűlés a tervezetet alkalmasnak találja arra, hogy alapul szolgáljon egy részletesebb inun-

Next

/
Thumbnails
Contents