A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.
1935. november 16.
1935. november 18. — 241. 155 szervezkedés a többi egyházközségben nem folynék, hisz az országos mozgalommal kapcsolatban az egyházmegyében is különösebb számonvétel tárgya volt a női munka, mely megnyugtató képet nyújt a jelenre és biztatót a jövőre. A gyermekek közötti munka teljességgel megérett arra, hogy, ha az egyházmegye általános missziói szabályzata késik is, egy külön szabályrendelet ezt a részletet már a legközelebbi jövőben szabályozás alá vegye. Már az az egy adat is, hogy a vasárnapi bibliai iskolákban kb. 5000-re tehető a hétrőlhétre több száz önkéntes munkás által gondozott gyermekek száma, eléggé mutatja a helyzet előrehaladottságát. Az egyházközségek hitéletét általában jellemző számadatokat nam lehet a rendelkezésre álló adatokból összeállítani. A felsőbaranyai egyházmegye összefoglaló visszapillantást vet az ifjúság között végzett munkára. A kicsiny gyülekezetekben 3 kivételével komoly irányban foglalkoznak az ifjúsággal. A vezetőség azonban meglátta azt, hogy hiányzik a munkában a módszer, a rendszeresség és a vezetésben való irányítás. E hiányok pótlására rendezte Nagyharsányban 200 résztvevővel a vezetőképző összejövetelt s vette tervbe az egyházmegye két más központján az ősz folyamán rendezendő rövid tanfolyamokat. Amikor a figyelem a férfi ifjúság felé fordult, ugyanakkor nem hanyagolta el a leányifjúságot sem, amely Siklóson tartotta meg seregszemléjét s várja a vezetőképző kurzusokon hivatott vezetőinek kiképzését. Hozzáfogott az egyházmegye a női szervezetek megalakításához is. Erről volt szó a Pécsett tartott lelkészi és papné összejövetelen, továbbá a siklósi női konferencián, melyen mintegy 850 nő jelent meg az egyházmegyének mintegy kétharmad részéből. Ezzel a gyülekezeti misszió minden munkássága megindult már az egyházmegyében s egyelőre nem újabb munkák bevezetésére van szükség, mint inkább a már kiépített kereteknek igazi lelki tartalommal való megtöltésére. E cél megközelítéséhez vezetnek a vezetőképző összejövetelek, ahol egy-két napos előkészítésben és ihletben részesülhetnének rátermett előadók irányítása mellett a résztvevő lelkipásztorok, tanítók és gyülekezeti tagok. Óvakodni kell azonban a sürün felbukkanó és túlzásra hajló fiatal evangelizátoroktól, akik kellő élettapasztalat híján szereplésükkel sokat lerontanak egyébként jóindulatú szolgálataik hatásaiból. Óvakodni kell továbbá a konferenciák túlzsúfoltságától is. E tekintetben is az legyen a jelszó, hogy inkább kevesebbet, de jól. Az egykekérdést és a település ügyét az egyházmegye felszínen tartotta. A települési akciót nagyon sok elhibázott kezdés, tájékozatlanságból vagy felületességből és túlbuzgóságból eredő hibák majdnem csődbe juttatták. Ügy látszik azonban, hogy az ORSz ügyvezető igazgatójának lelkesedése és bölcsesége, egyesülve a helyi vezetők komoly törekvéseivel, helyes mederbe téríti a most fejlődőben lévő mozgalmat. Az egyházmegye komolyan keresi a megoldás módját s nagy reménységeket füz annak jövendőjéhez. Az egykekérdésben Harkányban tartott ünnepély és tüntetés sokkal maradandóbb eredményekkel járhatott volna, ha a
