A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1935. november 16.

1935. november 16. — 116—117—118. 89 „presbiter" szónak „egyházközségi közgyűlési képviselő" szavakkal való helyettesítését jelenti. Ezzel pedig ez utóbbiak megválasztásának az időtartama minden kétséget kizárólag adva van. 117. A pesti egyházmegye fölterjeszti az egyházmegyei értekezletnek a gyülekezetek által évenként befizetett járulékok kezelésére egy ref. takarékpénztár s emellett ref. biztosító társulat létesítésére irányuló javaslatát. Az egyházkerületi közgyűlés a javaslatot nem tartja időszerűnek. 118. Olvastatott a püspöki iroda és egyházkerületi levéltár ügykezelésének megvizsgálására kiküldött bizottság alábbi jelentése: A bizottság először megvizsgálta a püspöki hivatal ügykezelését és úgy találta, hogy a hivatalhoz érkezett ügyiratok nyilvántartására szolgáló könyvek pontosan vannak vezetve. Hasonlóképen a vagyonkezelő ügykezelését is rendben találta. Azután meghallgatta a levéltárnoknak az egyházkerületi levéltár rendezéséről és jelenlegi állapotáról szóló jelentését. Eszerint a levéltár anyagát az eddigi rendezések során négy csoportra osztották be. 1. Az első csoportba az 1849. évig, 2. a második csoportba az 1849—1859. évig, 3. a harmadik csoportba az 1860—1884. október 31-ig, 4. a negyedik csoportba az 1884. november 1-től a mai napig összegyűjtött anyag tartozik. A levéltár első rendezése 1839-ben, a pesti árvíz után történt. Ennél az első rendezésnél az iratokat tárgy szerint osztották be s az egyes csoportokat betűvel jelölték meg. így kaptak „A" jelet azok az iratok, amelyek több szuperintendenciát illettek, „B", „C", „D", „E" jelzést a tiszántúli, tiszamelléki, dunántúli és dunamelléki szuperintendenciára vonatkozó iratok, „F" jelzésűek a dunamelléki egyházkerület tisztviselőinek levelei, ,,G" a püspöki vizitáeiók, „H" az iskolák, „J", a rezolúciók és intimátumok, „K" a reprezentációk, ..L"—„S" a kecskeméti, solti, pesti, vértesaljai, tolnai, alsóbaranyai, felsőbaranyai és külsősomogyi „tractusok" ügyeinek jelzése, „T" a szuperintendencia pénztára, „U" az ügyészi jelentések, „X", „Y" a jegyzőkönyvek és egyéb könyvek jelzése. Ezen felül van a Miscelláneák csoportja. A most leírt csoportokba osztották az 1849. nyaráig terjedő iratokat is. Az 1849—59-i elrendezésnél folytatták a betűkkel való jelzést, de a betűket felcserélték. „A" jelzést kaptak a helytartótanácsi, „B" jelzést a szerb vajdaság, „C" jelzést a soproni főispánság iratai. Ezt a három csoportot külön könyvbe vezették be, — a többi csoportok iratainak jegyzéke együtt kapott egy másik könyvet. Ebben ,,D" a főnökségek („Hauptmannschaft"), „E" a szuperintendensek, „F" az esperesek (a—h alcsoportra osztva az alsóbaranyai stb. egyházme-