A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1935. november 16.

1635. november 16. — 88. 75az eredeti vagyontárgy megtartása annak elértéktelenedését eredményezné, — az értékesítésével célzott új befektetés pedig az elértéktelenedés veszélyének nincsen kitéve, vagy lényegesen kisebb módon, van csak kitéve és az új vagyontárgy megszerzése az alapítvány céljainak elérését állandó módon jobban biztosítja. Amennyiben a nem ingatlanokban elhelyezett alapítványi vagyon a gazdasági viszonyok által veszélyeztetve lenne és azonnali cselekvésre van szükség: az alapítvány kezelőjének joga és kötelessége a felettes egyházi hatóság ügyészével és gazdasági szakértőjével egyetértésben mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek az alapítványi vagyont a lehetőségig biztosítják. A megtett intézkedésekről a felettes egyházi hatóság közgyűléséhez jelentés teendő. 31. §. Az alapítvány mindennemű, tehát ingatlan-, készpénz- és értékpapír- és egyéb ingóvagyonának kezelésére és elhelyezésére vonatkozólag az egyházi vagyonnak elhelyezését és kezelését szabályozó mindenkor érvényben levő rendelkezéseket kell irányadóknak tekinteni. Az alapítványi tőkéket az alapítványt kezelő egyházi közület vagy intézmények számára csak az egyházkerület engedélyével szabad kölcsön adni. 32. §. Az alapítványok kezelése feletti felügyeletet elsőfokon az illetékes egyházi alapítványi hatóság gyakorolja, amely az alapítványi vagyon kezelését és rendeltetésszerű felhasználását állandóan ellenőrizni és az ellenőrzések eredményéről a felsőbb egyházi hatóságnak évenként jelentést tenni köteles. 33. §. Az alapítványi vagyont az egyházi vagyontól elkülönítve kell kezelni. Ügy az alapítványi gondnok és az intézőbizottság, mint az alapítványi hatóság vagyonjogilag felelős azért, hogy az alapítványnak akár tőkevagyona, akár jövedelme ne fordíttassék más célra, mint az alapítólevélben megjelölt célokra. 34. §. Az alapítvány pénztőkéjét — feltéve, hogy az alapítólevél másként nem rendelkezik — ingatlannak, vagy magyar állampapíroknak, illetve az állam által óvadékképesnek elismert értékpapíroknak vételére kell fordítani. Ingatlan vagyonok vételére és elidegenítésére vonatkozólag az egyházi I. t.-c. 15. §-a minden esetben kötelező. Külföldi értékpapírt, vagy az állam által óvadékképesnek el nem ismert belföldi értékpapírt terhes szerződéssel az alapítvány részére csak az egyházkerületi közgyűlés engedélyével lehet szerezni. 35. §. Az alapítvány ama pénztőkéit, amelyeket bármi okból ingatlan, vagy értékpapír vételére fordítani nem lehet, jóhitelűnek ismert pénzintézetben, vagy betéteket elfogadó más pénztárban kell kezelni és a betéti könyvön határozottan ki kell tenni, hogy a betéti könyv birtokosa csupán a félévenkénti kamatokat veheti fel, a tőke rovására kifizetéseket teljesíteni ellenben csupán az egyházmegyei, illetve az egyházkerület felügyelete alatt álló (16—19. §§.) alapítványoknál az egyházkerületi elnökség utalványa alapján lehet.