A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1934-1936.

1934. november 17.

•28 1934. november 17. — 9—10—11. vonuló tanárának, mintaszerűen végzett tanítói munkája után Istentől gazdagon megáldott nyugodalmat kíván. 6. Meleg szeretettel köszönti két kiváló tagját, világi főjegyzőjét, a tolnai egyházmegye gondnokát: Benedek Sándort és mély hitű világi tanácsbíráját Bernát Istvánt, a zsoltáros kor felső határához való elérkezésük alkalmával és Isten bőséges áldását kéri életük további folyására. 7. Isten iránt érzett mélységes hálával áll meg a nagy történelmi dátumok újabb évfordulóinál: a zsoltáros ajkú, örök vándordiák, Szenei Molnár Albert halálának 300-os, az imádságos lelkű és anyaszentegyházunkat az elnyomás sötét éjszakájában olyan erős lélekkel védő Ráday Pál halálának 200-os és az egyházunkat szerető világi vezető férfiakat a törvényen kívüliség nehéz korszakában anyaszentegyházunk veszélyeztetett hajójának kormányrúdja mellé kényszerítő bodrogkereszturi konvent kétszázados évfordulójánál. 8. Nagy reménységgel tekint a Lélek munkájának szabadabb folyást biztosító, ez év elején életbe lépett új egyházi törvényeinknek egyházunk életében való érvényesülése elé. Szívből kívánja, hogy híveink és egyházi testületeink életükben és munkájukban érezzék meg a betűk világából kiáradni akaró lélek csodatevő erejét. 9, A Lélek munkája iránti mélységes hálaadással s az alapítók iránt érzett háládatos szívvel emlékezik meg jegyzőkönyvének lapjain a földmíves és iparos ifjúságunk körében munkálkodó Keresztyén Ifjúsági Egyesület alapításának félszázados évfordulójáról, a kezdeményezők és végrehajtók megfeszített munkáját hálásan elismerve és megköszönve, emlékezik meg az egyházunk sokak előtt elrejtve volt művészi és kulturális értékeit a világ szeme elé táró első református kiállításunkról; a Református Szeretetszövetségnek a mai nehéz időkben sokszoros elismerést érdemlő, egyházkerületünket is olyan közelről érdeklő újabb vállalkozásairól: siklósi árvaházáról, baranyai telepítési akciójáról. 10. Újból egyháztagjaink élő lelkiismerte elé állítja az anyaszentegyházunk és nemzetünk testét egyaránt pusztító nagy betegségünket, az egykét; küzdelemre hívja ez ellen egyházunk és nemzetünk minden tagját. Hálásan emlékezik meg a „Református Élet" című lapnak ez év tavaszán rendezett, a borzasztó bűn ellenszereit is kutató egyke-konferenciájáról. 11. Isten iránt való mélységes hálaadással tekint végig püspök urunknak az elmúlt egyházkerületi közgyűlés óta végzett szolgálatai hosszú során, különös hálával emlékezik meg ezek közül is egyfelől a tanulóifjúságunk körében, iskoláinkban, másfelől a földmíves- és iparosifjúsággal egyházmegyei konferenciákon végzett áldásos munkájáról. Örömmel látja, hogy Isten hűséges munkásokat állít az ifjúsági munka fontos