A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.
1930. november 22.
9 őségét a lehető legkisebbre szorítsa, ugyanakkor pedig a reformáció balszárnyával Zwingliékkel és a sákramentáriusokkal szemben minél élesebben állást foglaljon. Nem csak theológiai munka, hanem nagyfontosságú politikai és diplomáciai mestermű is. Nem csoda, ha bizonyos változtatásokat és magyarázatokat megtűrt, úgy hogy a református irányzathoz közeledő formáját, az ú. n. Variata-t maga Kálvin is aláírta. Bár a legfontosabb lutheránus confessio, s ma már mondhatjuk hogy a leglutheránusabb confessio is, mégis mint az evangéliomi keresztyénségnek első egyetemes bizonyságtétele a mi szellemi életünkben is érezteti a maga történelmi hatását, mint ahogy a folyó magával viszi annak a talajnak ízét és színét, melyen forrása áthaladt. Harmadik nagy alkalom az volt, hogy a külsősomogyi egyházmegye az idén ünnepelte Dunamellékhez való tartozásának 300-ik évfordulóját. Külsősomogy ma éppen olyan dunamelléki már, mint akár Baranya, pedig Baranya előbb volt, mint Dunamellék. Éppen ezért drága alkalom volt ez az évforduló egész egyházkerületünknek arra, hogy a maga történelmi egységének és lelki közösségének, alapvető tényét még egyszer átélje és jelentésével újra meggazdagodjék. Személyi ügyek. Az elmúlt év folyamán új emberek állottak Isten országa építésébe egy-egy olyan őrhelyen, amelynek fontossága közelről érdekel minket. Hadd említsem ezek között első helyen a Tiszántúli Egyházkerület új főgondnokának, gróf Degenfeld-Schomburg Pál úrnak a nevét. Kiváló ősök kötelező példáját, csendes és szívós egyéniségének minden rokonszenves vonását és tehetségét állítja oda e nagy szolgálatra. Beiktatási ünnepén egyházkerületünk illusztris küldöttséggel vett részt, de méltó dolog, hogy jegyzőkönyvében is üdvözölje az új vezért. A kis Dunáninneni evangélikus egyházkerület a Lándori Kéler Zoltán elhunytával megüresedett felügyelői székbe Sztranyavszky Sándor belügyminiszteri államtitkár urat választotta meg és hivatalába be is iktatta 1930. október 16-án, mindnyájunk őszinte áldáskívánásai között. Reménységgel és rokonszenvvel köszöntjük fontos szolgálatában az új felügyelőt, akinek akarata acél, de érzése forró, mint az olvadt balzsam. — Egyházkerületünk vezérkarába két új név jegyeztetett be. Ez a két név csak abban a hivatalos minőségben új, melyben most róluk szó esik; munkában, szolgálatban régi ismerősök. Az egyik dr. Imre Sándor egyetemi tanár, akit a kerület majdnem egyhangú bizalma a világi tanácsbírói székbe ültetett; a másik Muraközy Gyula kecskeméti lelkész, aki ugyancsak egyhangú bizalommal lelkészi aljegyzővé hivatott el. Legyen áldott bejövetelük! Az idő múlása határkövek elé állít és alkalmat ad arra, hogy barátainkról megemlékezzünk. így emlékezünk meg dr. Révész Kálmán tiszáninneni püspök úrról 70-ik életévének határkövénél. Bár iestben még mindig próbáltatik, de bölcs és gazdag lelke változatlan