A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1933. november 18.

1933. november 20. — 226. 139 gának nemzeti, irodalmi és egyházi jelentőségét a losonci temetőben levő sírfelirata így foglalta össze: Quis fuerit, testantur scripta nec acta tacent. Az alapvetés munkáját folytatta fia Ráday Gedeon gróf, s az ő halála idején 1792-ig csaknem 5000 mü gyűjtetett össze több mint 10.000 kötetben, köztük több száz régi nyomtatvánnyal s ritkaságokkal. Török Pál buzgólkodása folytán a könyvtár az egyházkerület birtokába jut 1860-ban. 1888-ig megtörténik a könyvtár szakszerű feldolgozása a másod-példányok kivételével. Ettől kezdve a könyvtár kezelői a püspöki titkárok voltak 1904-ig s 1904. január 1-től kezdve haláláig, csaknem 30 évig néhai Hamar István volt a könyvtár buzgó, lelkiismeretes és nagyszorgalmú kezelője. Sokoldalú munkássága között élete nagy fontosságú ügyévé tudta tenni a Ráday-könyvtár ügyét. Büszke volt erre a könyvtárra, mint a sajátjára, örömmel mutogatta a vendégeknek a könyvtár megbecsülhetetlen kincseit, készséggel szolgált mindeneknek, akik ez ügyben felkeresték. Hűségét és odaadó munkásságát talán legjobban jellemzi a következő adat: 1860-tól 1909-ig csaknem 16.000 művel szaporodott a könyvtár, úgy hogy 1909 végén több mint 20.000 mű volt 31.000 kötetben s 30.000 darabban, 1933. augusztusában pedig, Hamar István halálakor a tényleges állomány 29.186 mű volt, 44.860 kötetben, 43.451 darabban. Bevégződött a duplum anyag katalogizálása, elkészült az alfabetikus duplum katalógus is és már csak arra vár, hogy sokszorosíttassék. A Ráday-könyvtár ma már mint nyilvános könyvtár egyike az ország legrégibb s legértékesebb könyvtárának s e tény örvendetes megállapításánál sohasem feledkezhetünk meg az alapítók, gyűjtők és kegyes adakozók mellett néhai Hamar Istvánról, a könyvtár 30 éven át buzgó vezetőjéről. 1. Az 1932. évben a könyvtár kezelése néhai Hamar István vezetése alatt állott, aki a feldolgozó munkát saját maga, a kiszolgálás munkáját pedig Szabó Lajos, Boross László és Bölcskey Géza önként vállalkozott theológusok segédkezése mellett látta el. A könyvtár julius és augusztus hónapokat kivéve, hetenként kétszer, kedden és csütörtökön délután állott a nagyközönség rendelkezésére; a theológiai tanárok és a theológusok a hét többi napjain is használhatták a könyvtárt. 2. A könyvtári munka a látogatók kiszolgálásából s a bekerült könyvanyag feldolgozásából és beállításából állott. Az év folyamán 2.234 volt a látogatók száma, a használt műveké pedig 2.407. A kiegészítéseken kívül a könyvtárnok által szakszerűen feldolgoztatott 617 mű 1074 kötetben, 832 darabban. Duplumba helyeztetett 11 mű, 99 kötetben, 733 darabban. Ebből vásárlás után szereztetett be 157 mű, 155 kötetben, 152 darabban, ajándékozás és a tanári olvasóból áttétel útján 449 mű, 820 kötetben, 581 darabban. Az ajándékozók közül több könyvvel gyarapították a könyvtárt: dr. Ravasz László püspök 40, dr. Sebestyén Jenő igazgató 99. E. Szabó Dénesné 67, néhai Kovács Lajos hagyatékából 106, gr. Dégenfeld József könyvtárából 25, dr. Incze Gábor magántanár 20, Tóth Lajos hitktató 9