A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1933. november 18.

1933. november 18. — 56—57—58—59—60—61—62. 638 egyházmegyei átlagban. 100%-ot megközelítő hátraléka csak 2 gyülekezetnek van. A mult évben az egyházmegye az egyházi adó biztosítása érdekében erőteljes akciót indított jó eredménnyel; c) a solti egyházmegye gyülekezeteinek az adóssága 232.000 P s mindössze 3 gyülekezetnek nincs adóssága. Az adósságok fedezetére szolgáló vagyon nincs kimutatva, de enélkül is megállapítható, hogy túlságos eladósodásról nincs szó. Bár egyik-másik gyülekezet már csak a legnagyobb erőfeszítéssel tud a kötelezettségeinek eleget tenni, válságos helyzetről a jelentés nem tesz említést. Az egyházi adó — egyházmegyei átlagban — az állami egyenesadónak 30%-a. Egyetlen hátralékmentes gyülekezet sincs. Az egyházak adóhátralékának az összege 207.000 P, ami egy évi adóösszegnek 79%-a; d) a pesti egyházmegye gyülekezeteinek az adóssága 2,500.000 pengő. Az adósság fedezetére szolgáló vagyon nincs kimutatva, azonban enélkül is megállapítható, hogy néhány gyülekezet ereje felett eladósodott. (Kispest 569.000 P, Pesterzsébet 445.000 P stb.) A pestkörnyéki templomépíttető gyülekezetek helyzete kivétel nélkül aggasztó. Az esperes felülről jövő segítséget kér: a kíméletlen végrehajtások megakadályozását és anyagi megsegítését is. Az egyházi adóról azt mondja a jelentés, hogy csak csekély töredékében folyik be; e) a tolnai egyházmegye gyülekezeteinek az adóssága 140.000 pengő. Az adósságok fedezetére szolgáló vagyon nincs kimutatva, azonban általában nem látszik súlyosnak az adósodás. Mórágy (30.000 P) és Paks (9.000 P) küzdenek nagyobb nehézséggel, válságosnak azonban csak Báta (9.000 P) helyzete mondható. Feltűnő, hogy az adósság tetemes része onnan eredt, hogy a be nem folyt adónak a helyét kölcsönnel fedezték az egyházak. Az egyházi adóhátralékról a jelentés nem tesz említést; f) a vértesaljai egyházmegye gyülekezeteinek az adóssága — nem számítva a be nem folyt adó miatt fedezetlenül maradt 84.000 P szükségletet, amire egyébként az adóhátralék megfelelő fedezetet nyújtana — 135.000 P. Az adósság fedezetére szolgáló vagyon itt sincs kimutatva, azonban az adósság mérve normálisnak látszik. A jelentés szükségesnek látná, ha az iskolaépítésből és dollárkölcsönből származó adósságok valamiképen csökkentetnének, a tanítói nyugdíjjárulék terheivel együtt. Az egyházi adó az állami adó 48y

o-a körül mozog egyházmegyei átlagban, az összes hátralék pedig egy évi kivetésnek 70%-át teszi ki. (94.000 P.) Szükséges volt utána nézni, hogy az egyházmegyei számvevőszékek milyen jelentést adnak a meglehetősen adósággal terhelt és nehéz gazdasági viszonyokkal küzdő gyülekezetek helyzetéről? Ezekből a jelentésekből úgy látszik, mintha az egyházmegyei számvevőszékek a gyülekezetek számadásainak az átvizsgálásánál a formai követelményekre és a számszerű helyességre fektetnék a fő súlyt, de a gyülekezetek egész anyagi állapotára, háztartásának vitelére, ennek egyensúlyban tartására, a bevételek biztosítása érdekében tett