A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1932. november 19.

130 különböző jellegű, leginkább r. kath. és állami iskolában részesültek hitoktatásban, legtöbb helyen a lelkészek, másutt a tanítók által; csak a Sárbogárdhoz tartozó Kislók és Szarvas szórványokban nem engedték át hitoktatásra az iskolahelyiséget, hanem bérelt helyiségben kellett végezni a munkát és Tök jelenti, hogy Zsámbékon az apácazárda nem adott helyiséget s emiatt három gyermek hitoktatás nélkül maradt. Az évi látogatások száma 664 volt, legtöbbet végzett Sárbogárd (149) és Iváncsa (113). Konfirmációra a hitoktatók készítették el a növendékeket, mindenütt a le,lkész felügyelete mellett. Sárbogárd szórványainak konfirmandusait a konfirmáció előtt két hétig vendégül látta a gyülekezet s ezen idő alatt a lelkész naponként foglalkozott velük. Konfirmáltatott 95. A presbitériumok általában jóakaratú szemlélői a szórványmissziói munkának, de egyes helyeken éb.red az érdeklődés és az áldozatkészség is. Vallástanítás, istentisztelettartás és hívek látogatásán kívül egyéb evangélizáló munka nem igen volt, segítő társak hiányában. Dicséretes kivételek Sárbogárd, Seregélyes, Iváncsa és Baracska, melyek más eszközöket is felhasználtak szórványaik gondozásában. Káros befolyásként csak általánosságban említi meg némely jelentés a római katholikus. erőszakos fellépést és lélekhalászatot, továbbá a szegénység romboló hatását, aminek eredménye a kitéréseknél és a kárunkra kötött reverzáili'soknál jelentkezik. A szórványok gondozására 2310 pengő 12 fillért fordítotttak. Az egyházmegyék jelentéseinek alapján a következőkben összegezi a m/issiziói bizottság a missziói helyzetet, szem előtt tartva a konventi jelentőív kérdéseit és sorrendjét: 1. A presbitériumok és a lelkipásztorok átérezve az idők súlyát és megértve az idők szavát, általában híven teljesítették missziói munkájukat, tartották az eddig elfoglalt munkamezőket, sőt egyes helyeken további előnyomulást is tettek. A mind nagyobb mértékben növekvő elszegényesedés kihívta a gyülekezetek nagyobb áldozatkészségét és megteremtette számos helyen a segélyezés különböző szerveit. Hódított a bibliaköri munka és előrement a gyermekek és az ifjúság lelki gondozásának ügye. Viszont szórványos esetektől eltekintve, az iratterjesztésben már a mult évben tapasztalt hanyatlás általában lassan tovább folytatódott az egyházmegyékben. 2. Az egyházkerületi missziói bizottság formális ülésen csak egyszer foglalkozott a misszió ügyével az egyházmegyék jelentéseinek tárgyalásakor. 3. A gyermekmisszió fejlődött, a gyermekistentiszteletek és bibliai iskolák száma seaporodot és általában a kifejlődőben lévő missziói munkák alapjává és gerincévé vált. 4. A konfirmáció ügye a£ előző évi állapotot tünteti fel. A presbitériumok és a, lelkipásztorok igyekeznek az Ütmutatás követelményeihez alkalmazkodni, másrészt azonban kénytelenek számolni az adott körülményekkel is. A konfirmált ifjúság együtt tartása a gyü-