A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1932. november 19.

54 most, amikor a szanáló-bizottság tiltakozik minden államosítás ellen és keresi a módokat a ref. iskolák megtarthatására, a dunamelléki egyházkerület nem teheti azt meg, hogy ezzel szemben ö legyen az első, aki hozzájáruljon egy ref. iskola feladásához. Kerecsényi Zoltán esperes felvilágosításokat nyújt az apostagi egyház helyzetéről és az előadói javaslat elfogadása mellett nyilatkozik. Dr. Szabó Béla, Hamar István, Okos Gyula, Lukácsy Imre, dr. Benedek Zsolt felszólalásai után az előadó: Hetessy Kálmán dr. kéri az egyházkerületi közgyű­lést, hogy az apostagi iskola ügyét ne úgy tekintse, mint a szanáló­bizottság határozata után az első iskolafeladást, mert az apostagi iskola átadásának az ügye már két esztendő óta folyamatban van, hanem tekintse úgy, mint a régebben megindult államosítási folya­matnak utolsó esetét. Mivel volt alkalma bepillantást nyerni az apos­tagi egyház helyzetébe s mivel az apostagi egyházközségnek ez az. egyetlen alkalma, hogy kedvező feltételek mellett kössön szerződést a községgel, illetve az állammal: fenntartja javaslatát, mert annak elvetése beláthatatlan zavarokat okozna az apostagi egyház számára. Elnökség dr. Kováts J. István indítványa és az előadó javaslata felett elrendeli a szavazást, melynek eredményeképen szavazattöbbséggel az előadó javaslata fogadtatván el: közgyűlésünk a következő hatá­rozatot hozta: Egyházkerületi közgyűlés elvben hozzájárul az apostagi református iskolának a község, illetve az állam számára való átadásához, ha iskoláikat a többi felekezetek is átadják. Kiköti azonban közgyűlés, hogy hozzájárulását csak abban az eset­ben adja meg, ha olyan szerződést köt a községgel, illetve az állammal, amelyben benne foglaltatnak úgy azok a feltételek,, amelyek az előtte fekvő szerződésben is benne vannak, mint azok a feltételek, amelyeket egyházi törvényünk világosan kiköt. Ezen szerződés bemutatandó az intézőbizottságnak, amelyet felhatalmaz a megerősítésre. 74. Az egyetemes konvent 1930. évi április hó 10—12. napjain tartott ülésén 33. sz. alatt hozott határozatának f) pontjával kimon­dotta, hogy az új Ágendás könyv bevezetéséről az egyházmegyék és az egyházkerületek útján jelentést kér. Ennek megfelelően a püspöki hivatal felhívta az egyházmegyéket jelentéseik megtételére. A duna­melléki egyházkerület összes egyházmegyéi kivétel nélkül jelentik, hogy gyülekezeteik az új Ágendás könyvben foglalt istentiszteleti rendtartást mind bevezették. Csupán a solti, tolnai és a vértesaljai egyházmegyékben vannak egyes gyülekezetekben egyik vagy másik szertartásnál kisebb eltérések, de ezeknek az egyházmegyéknek köz­gyűlése is utasította a gyülekezeteket az új Ágendás könyv rendel­kezéseinek teljes keresztülvitelére. A külsősomogyi egyházmegye azt is jelenti, hogy a németajkú gyülekezetek évszázadok óta a maguk külön liturgiája szerint élnek. Az egyházmegyék jelentéseiből kicsen­dül az afelett érzett öröm, hogy ez a korszakalkotó esemény min-

Next

/
Thumbnails
Contents