A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1930. november 22.

34 alapjául;.- Amidőn az egyes egyházmegyék részéről fölhozott indítványokat és ellenvetéseket országos zsinatunk pénzügyi bizottságának bölcs mérlegelésébe ajánlja, a maga részéről is igazságosnak tartja, hogy a külbirtokosok vagyoni adója nem térhet el az egyházközségben lakók vagyoni adójától, hasonlóképen azt is igazságosnak tartja, hogy a vagyonadó alapjául ne csak az állami egyenesadó, hanem a vagyon- és jövedelemadó is odaszámíttassék. 35. A felsőbaranyai, kecskeméti, külsősomogyi, pesti, solti és vértesaljai egyházmegyék fölterjesztik az országos zsinat pénzügyi bizottsága által készített s az országos református közalapról szóló törvénytervezet tárgyában legutóbbi közgyűléseiken hozott határozataikat és javaslataikat. Egyházkerületi közgyűlésünk, amidőn tisztelettel fölterjeszti az egyházmegyék megjegyzéseit és indítványait országos zsinatunk pénzügyi bizottságához, kijelenti, hogy az országos református közalapról szóló törvényjavaslatot a zsinati tárgyalás alapjául a maga részéről is alkalmasnak ítéli. Egyházkerületi közgyűlésünk a maga részéről a közalapi járulék kivetésének azt a módját tartja igazságosnak, hogy a közalapi járulék az egyes egyházmegyékre lélekszám arányában vettessék ki s azok azt az egyes egyházközségekre azoknak a teherviselő képessége és aránya szerint vetik ki. 36. Egyetemes konventünk 285/1903 sz. határozatával kimondotta, hogy legközelebbi ülésétől kezdve egyházközségtől (annak presbitériumától vagy más szervétől) érkezett javaslatot vagy fölterjesztést csak akkor vesz tárgyalás alá, ha az nem közvetlenül, hanem az egyházmegye és egyházkerület útján terjesztetik a konvent elé. Amidőn egyházkerületi közgyűlésünk egyetemes konventünk eme határozatára egyházközségeink figyelmét nyomatékosan fölhívja, figyelmezteti egyházi tisztviselőinket és egyházközségeinket, hogy az egyházkerülethez szóló fölterjesztéseiket is csupán az esperesi hivatalok útján terjeszthetik föl. 37. A kecskeméti egyházmegye 6/1930. sz. határozatával teljes egészében magáévá tette Okos Gyula lelkészi tanácsbírónak az egyházi autonómiánkat sértő s egyházi életünk, közelebbről közigazgatásunk törvényes menetét sokszor lehetetlenné tevő jelenségek tárgyában előterjesztett javaslatát, amelyben azt kérte az egyházmegyei közgyűléstől, kérje meg a fölöttes egyházi hatóságokat, hogy a leghatározottabban járjanak el a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál, hogy meglepetésszerű kiadásokkal ne borítsa föl egyházunknak amúgy is fölborulás előtt álló pénzügyi helyzetét. Elfogadta azt a javaslatát is, mely szerint a beiratási díjak fölhasználása akként módosíttassék, hogy abból ref. tanítói internátust létesíthessünk, a tandíj-kárpótló államsegély átvizsgáltassék s a tanítói nyugdíjterheknél