A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.
1931. november 14.
33 ban meg nem restülve, az eleinktől szent örökségként átvett áldozatkészségben meg nem lankadva, Istentől kapott hivatásunk biztos tudatában se jobbra, se balra nem nézve, hanem fölfelé és célegyenest futva, a lélek és a szeretet munkáit erőteljesen fölkarolva, alázatos és éppen ezért erős lélekkel, Isten segítségével, megbirkózik az eléje tornyosuló nehézségek sokaságával; testvéri szeretettel és bizalommal kéri gyülekezeteinket, híveinket, hogy Egyházunk s annak veteményes kertjei: iskoláink iránt való hüségükben ne tántorodjanak meg, áldozatos szeretetükben tartsanak ki, hogy a mai sokszorosan megnehezedett időkben is épüljön Anyaszentegyházunk az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, maradjon annak szegeletköve továbbra is Jézus Krisztus s Benne növekedjünk ezentúl is mindannyian szent templommá. 8. Az 1930. évi november hó 22-iki közgyűlés 14. sz. határozatával szavazást rendelt el a B. Pap Istvánnak zsinati rendes képviselővé választásával kapcsolatban megüresedett zsinati lelkészi pótképviselői és a Földes Ferenc lemondásával megüresedett zsinati tanítói pótképviselői állás betöltésére. A szavazatok fölbontására kiküldött bizottság beterjeszti 1931. március hó 5-én tartott ülésének jegyzőkönyvét. Eszerint a leadott 315 érvényes szavazatból a lelkészi pótképviselői állásnál Szakács Imre tolnai esperes 312 szavazatot kapott, a többi 3 szavazat más 3 jelölt közt oszlott meg; a tanítói pótképviselői állásra Szeghő István decsi tanító ugyancsak 312 szavazatot kapott, míg a többi 3 szavazat másik 3 jelölt közt oszlott meg. Az egyházkerületi közgyűlés Szakács Imre tolnai esperest törvényesen megválasztott zsinati lelkészi pótképviselőnek, Szeghő István decsi tanítót pedig törvényesen megválasztott tanítói pótképviselőnek jelenti ki s erről a ref. országos zsinat elnökségét értesíti. 9. Hamar István egyházkerületi tanácsbíró bejelenti, hogy 35 évi theológiai tanári szolgálat után saját kérelmére a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1931. évi szeptember hó 1-től kezdődő hatállyal kiutalta számára a nyugdíjat, ezért theológiai akadémiai rendes tanári állásáról lemond, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy — az eddigi gyakorlatnak megfelelően — lelkészi tanácsbírói tisztéről is lemond. Bejelenti azt is, hogy készséggel hajlandó továbbra is ellátni az egyházkerületi levéltárosi tisztet és a theológiai akadémia Ráday-könyvtár vezetését. A theológiai választmány ez év június havában tartott ülésében fölkérte Hamar Istvánt, hogy nyugalomba vonulása után is lássa el óraadó tanári minőségben az ótestamentumi tudományok tanszékét a héber nyelvnek az első évesek számára való tanításán kívül, amire vállalkozott is és amit szeptember l-től kezdve óraadá tanári minőségben el is lát. a
