A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1930-1933.

1930. november 22.

153 az egyházkerületi közgyűlés a munka megszüntetésére nézve határozatot nem hozott, sőt felhatalmazást adott a kolportőr munkának áldozatok árán való folytatására és új traktátusok kiadására, mégis már az elmúlt évi bizottsági gyűlésen az az egyértelmű megállapodás alakult ki, hogy az egyházkerületi iratterjesztés további fenntartása nem indokolt. A lefolyt év alatt a helyzet csak rosszabbodott. A magam részéről két kötelességet olvastam ki ebből a tényből: Az egyik az volt, hogy a közgyűléstől nyert felhatalmazásokkal nem éltem, mert a gazdasági romlás idején azt a kis tőkénket, amit évek során át sikerült megőrizni, sőt jelentékenyen megszaporítani, egészen feleslegesen vetettük volna kockára, hiába adtunk volna kolportőreinknek bármilyen magas százalékot az eladott könyvek után, a mai viszonyok között a száraz kenyerüket sem kereshették volna meg. Másik kötelességemnek azt láttam, hogy Főtiszteletű Püspök úrnak még az 1929. év végén bejelentettem iratterjesztő-lelkészi állásomról való lemondásomat s az iratterjesztésnek addig, amíg az egyházkerületi közgyűlés e tekintetben nem dönt, szüneteltetését. A fentiek után legyen szabad mély tisztelettel előterjesztenem, hogy az egyházkerületi közgyűlés az iratterjesztés működésének beszüntetését s az iratterjesztés vagyonának — kiárusítás vagy valamelyik református könyvkiadó cégnek átadás útján való — értékesítését elhatározni méltóztassék. Az iratterjesztés vagyonának alapja az egyházkerület által részletekben befektetett 4400 pengő, amely összeg után az iratterjesztés az egyházkerület pénztárába évről-évre 6% kamatot fizetett. Ez az összeg az évenként beterjesztett számadások adatai szerint — könyvekben és kintlevőségekben — 13.417 P. 28 f.-re emelkedett, mint az iraterjesztés bruttó vagyona. Ez összegből a befektetések és a veszteségre előirányzott % leírása után az elmúlt évben maradt az iratterjesztés tiszta vagyona 8330 P 86 f. Az iratterjesztés vagyonának értékesítése két módon történhetik: saját kezelésben való kiárusítás, vagy valamelyik könyvkereskedőnek való átadás útján. Legyen szabad mély tisztelettel javasolnom, hogy az utóbbi mód fogadtassék el, illetve szólíttassanak fel a ref. könyvkereskedések az iraterjesztés könyvraktárának átvételére s az erre vonatkozó ajánlatok megtételére. Amidőn megbízatásomat a legmélyebb tisztelettel visszaadom, lehetetlen ki nem fejeznem őszinte hálámat és köszönetemet azért a megtisztelő bizalomért, amivel erre a sok gyönyörűséggel teljes munkára elhivattam. Most, amikor Isten színe előtti hálaadással visszatekintek erre a nyolc esztendőre, meg kell alázatosan állapítanom, hogy jószándékaimat erőtelenség kísérte s távolról sem sikerült annyit végezni, amennyit szerettem volna, de meg kell azt is állapítanom, hogy a gyönge és erőtelen munka sem volt hiábavaló az Úrban. 1922 óta, amikor ez a munka megindult, nagyon szerény eszközökkel, a Biblia- és iratterjesztés ügye óriásit haladt előre. Hogy mi volt ebben a mi részünk, nem keressük. De örvendezünk annak,