A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1929.

1929. május 28.

18 igazság útban van. Az előbb vagy utóbb, de mindenesetre győzedelmeskedni fog. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! Tagadhatatlan, hogy gazdasági válságban sínylődik hazánk. A nyomasztó gazdasági helyzet kihat egyházi életünkre is, amennyiben az államháztartásban tervbevett redukció folytán nem számíthatunk a kormánynak egyházi szükségleteinket megillető támogatására, pedig hát erre a 48-iki XX. t.-c. értelmében minden igényünk megvan. De mert elsősorban hazafiak vagyunk, ebbe, de csakis átmenetileg, bármennyire is nehezünkre esik, bele kell nyugodnunk. Nem marad más hátra, mint saját erőnk megfeszítésével megtalálni módját annak, hogy egyházi intézményeinket fenn tudjuk tartani. Erre vonatkozólag javaslatot teszünk a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlésnek. Nem tagadhatjuk azt sem, hogy a gazdasági válság folytán sok az elégedetlenség országszerte. Épen azért mindazoknak, akik a nép vezetésére elhívattak, főkép lelkészeinknek és tanítóinknak, kötelességük a gondjaikra bízottakkal a legintenzívebben foglalkozni. Megértéssel kell lenni a bajok iránt, a csüggedőket bátorítani, a zúgolódókra mérséklöleg kell hatni, meg kell akadályozni azt, hogy lélekkúfárok férkőzzenek hozzájuk, meg kell magyarázni, hogy ez a baj nemcsak magyar betegség, de egy szomorú világjelenség. Szóval a tiszta erkölcs, istenfélelem, Istenben való bizodalom, a hazaszeretet útján kell megtartanunk a gondjainkra bízottakat. Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés! A közelmúltban előfordultak jelenségek, melyek nem szolgálják a felekezeti békét. Pedig hát annak felborulását áldozat árán is meg kell akadályozni Mert ha a felekezeti béke felborul, belepusztul a magyar haza. Ne feledjük mi sem,-de ne feledjék róm. katholikus testvéreink sem azt a történelmi tényt, hogy a vallásszabadság kivívásában protestánsok és jó hazafi róm. katholikusok együtt küzdöttek és azoknak támogatása nélkül őseink nem tudtak volna annyi eredményt elérni, mint amennyit elértek. Hát nem épen most van-e a legnagyobb szükség az összefogásra, megértésre, egymás megbcsülésére, mikor megcsonkított szegény hazánk ezer sebből vérzik?! Én békességet hirdetek, bár kész vagyok Anyaszentegyházam történelmi jogait minden támadással szemben utolsó lehelletemig is megvédeni, de mert a felekezeti béke felborulásától féltem a hazát: kész vagyok áldozatra, de ugyanezt kívánom a túloldaltól is. Minden jó magyar embernek, bármelyik templomban imádja is