A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1928.
1928. november 10.
158 osztályzást a jövő tanévre ígérik. Feltűnő azonban a bőkezűség, mellyel már most is bánnak a kitűnő osztályozással, amidőn kijelentik, hogy a tanerőik több, mint 40 százaléka kitűnőnek minősíthető. A felekezeti tanítók között elégtelen minősítésű egy sincs. Érdekes jelenség, hogy az iskolalátogatók Dunapatajon Üveges Etelka tanítónő iskolájában az összes felső osztályos leányokat a saját maguk által varrt csínos ruhában találták. Kiskunlacházán igen érdekes és dicséretes újítás van. E helyen minden pénteken reggel 8—9 óra közt irredenta istentisztelet volt a templomban és pedig akként, hogy az egyes tantermek növendékei felváltva, sorrendben irredenta énekekkel és szavalatokkal gazdagították a rendes mindennapi könyörgés helyett tartott alkalmi istentiszteletet, ami a szülőket is szép számmal vonzotta Isten házába. Mindenesetre dicséretes, mind az iskolaszéki elnök mindenre kiterjedő gondja, mind a buzgalom, amellyel a tanerők ezt a többletmunkát végezték, Szigetszentmiklóson oly éles ellentét és megnemértés mutatkozik az iskolaszéki elnök és a tanerők között, hogy ez az iskolára és az egész egyházra nagyon káros és az egyházmegye intézkedést látott szükségesnek, A nem felekezeti tanítók oktatási munkáját illetőleg külön kiemeli a jelentés Maller Irén majosházai állami el.iskolai tanítónő munkáját, aki nemcsak az előírt tananyagot végezte el, hanem a növendékek lelkes örömmel énekelték minden ének második versét is, A felső osztályosok Viski József énekvezér tanítása mellett szintén a felekezeti iskolák tananyagát végezték el, és több, mint 100 énekdallammal mutattak példát arra, hogy az állami iskolákban is lehet megfelelő vallás- és énektanítás. A tolnai egyházmegye jelentése elsősorban a tankönyvekkel foglalkozik, A mult évben felhangzott panasz a tankönyvek terjedelmét, stílusát s árát illetőleg, minthogy a konvent csak ez év folyamán intézkedett, ez évben még hangosabb volt és méltán, nincs egyetlen jelentés sem, mely ezzel a kérdéssel ne foglalkoznék s nincs egyetlen tanító sem, aki ne panaszolná! A könyvek elleni panaszhoz járul még, hogy a vallástanítási és énektanítási tanterv csak későn készült el, a mult évben még nem alkalmazkodhattak hozzá. Az iskolában végzett munka mellett meg kell emlékeznünk az egyházmegyék tanítóságának egy más irányú nagy munkájá-