A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1927. október.

1927. október 21.

30 egyházközségnek Kálvineum címmel megépítendő nagy központi épületére, amelyben az egyházközség, az egyházmegye, sőt a fokozatos magasabb egyházi hatóságok hivatalos helyiségei és a szoros értelemben vett budapesti egyház belmissziói intézmények volnának elhelyezendők, a Közoktatásügyi Miniszter Ur harmincöt éven át évi 200.000 pengő tőkesegélyt biztosított és annak első részletét már be is fizette. Ezt az összeget nem a rendes államsegélyi általány terhére adta, hanem külön tételként állította be a költségvetésbe. Hálás köszönet illesse a Közoktatásügyi Miniszter Urat, aki minden nagyszabású tervnek megértője és segítője, aki ezzel a segéllyel is megmutatta, hogy egyházunk nagy hivatását és kulturális értékét méltányolni tudja és akarja. De különös elismerés és hála illesse egyházkerületünk derék tanácsbíráját, dr. Petri Pál közoktatásügyi államtitkár urat, aki a szóban levő tervben felismerte annak a nagy conceptionak a folytatását, amelyet néhai nagynevű nagyatyja, Török Pál dunamelléki püspök látott meg és valósított meg, s amelynek eredményeit fokozta és áldásait gyarapította boldog emlékű édesatyja, Petri Elek dunamelléki püspök szolgálata. Ezeknek a szellemében járt el, akaratukat és vágyaikat új lendülettel vitte tovább a méltó utód, midőn a protestáns államtitkári székben személyes súlyának latbavetésével e nagyszabású terv megvalósításához az első lökést megadta. Még beláthatatlanul sok nehézség előtt állunk, amelyet ma talán felsorolni nem tudunk, de egy bizonyos, hogy a két legnehezebb feladat meg van oldva: a telek a mienk és az egész építkezés egyharmadát biztosító államsegély már kezünkben van. Most már csak türelem, ügyesség és szívósság kérdése, hogy a terv megvalósuljon. Isten, aki eddig is segített, ezentúl is segíteni fog. Amiről ma már mint kész eredményről számoltam be, ezelőtt hat esztendővel dőre illusiónak vagy naiv álomnak tetszett. Nem mondok újat vele, csak mint tényt szegezem le és ismétlem, hogy a budapesti központi építkezések integráns része, sőt sorrendben legelső feladata a Baár—Madas-leánygimnázium megépítése. Minden további munka csak ezután kezdődhetik. Zárószavak A felekezeteknek egymáshoz való viszonyáról, az állammal szemben emelt igényeinkről, egyszóval egyházpolitikai kér-