A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1927. október.
1927. október 21.
28 lekezetek legtöbb helyütt éppen erre az osztályra fundálvák, fennmaradásuk, teherbírásuk biztosítottnak látszik. Ezek a kis gyülekezetek meglehetős nagy terheket hordoznak. Zúgolódás nélkül fizetnek akkora adót. amekkora legnagyobb és legfényesebb egyházainkban szinte elképzelhetetlen. Az egész egyházmegyében mindenütt látszott az élniakarásnak sok biztató jele. Ott jártam alatt szenteltem két iskolát, egy ovódát, letettem alapkövét egy épülő templomnak, láttam épülőfélben paplakot, tanítói lakot, iskolát négy gyülekezetben. Legújabban egyik gyülekezet belmissziói házat épített. Az Ürasztalát, a katedrát mindenütt felékesítették. Már évekkel ezelőtt a harangokat megszerezték. A kis vértesaljai egyházmegye egy évben két milliárdot fordított egyháza megépítésére, ami azt jelenti, hogy ebből egy lélekre több mint öt pengő esik. Talán egyetlenegy gyülekezet sem volt, ahol a jóakaratnak, a javítgatásnak. a tatarczgatásnak nyomát ne láttam volna. Újólag kiderült, amit már sokat emlegettünk és szinte közhelykép tudunk, hogy szórványainkra minél több gondot kell fordítani. Nem egy lelkész hűséges, sőt meghatóan szép munkát végez ezen a téren. De azért még távolról sincs a cél elérve. Ha vannak iskolák, ahol 20—30 református gyermek nem részesül vallástanításban, ha vannak helyek, ahol a házasságoknak 17 százaléka veszi igénybe az egyházi áldást, gyülekezetek, ahol 170 léleknek 40 százaléka szórványként szétszórva él, akkor mindez arra késztet, hogy a szórványmissziónak mérhetetlen fontosságát meglássuk és diakonusok szerzésének gondolatával foglalkozzunk. Viszont tapasztaltuk, hogy egyegy szórványbein a földesúr, az állami tanító, a távol lakó, de hü és mozgékony pap nagyszerű munkát tudnak végezni és elmondhatjuk, hogy egy is a reájuk bízottak közül el nem veszett. Felemelő példákat tudnék felhozni arra. hogy lelkipásztornak. presbitériumnak a megértése, a harmóniája, a papnénak hü éí áldott szolgálata, az Isten Lelkétől ihletett tanító segítsége minden tényezőt hogyan fog egybe és a tavasz reménységével és Ígéreteivel tölti be a gyülekezetet. De láttunk arra is példád, hogy meghasonlás, huzakodás, csakazértis igazságkeresők. erőteljes gyülekezetet megront és a lejtőre visz. Kiderül ismét az is, hogy bár a papnak contemplativ elmének kell lennie, befele nézőnek, szemlélődőnek, elméletileg jól képzettnek, mégis milyen baj az. ha a lelkipásztor nem elég aktiv, ha nincs