A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1927. október.

1927. október 21.

25 Először a képezdébe jövő ifjúság színvonalának az emelése, azután az öt esztendős tanfolyam alatt a leendő tanítónak spirituális nevelése. Tanítójelölteinket meg kell nyernünk az evangéliom számára és nem kisebb eszményt tüznünk nevelésükkel magunk elé, minthogy a nemzeti mivelődésnek, egyházunk tanításainak és mindenekfelett a Krisztus evangéliomának misszionáriusai legyenek. Mindezeket azért hangsúlyozom, mert Vértesalján is, különösen a vallástanításban, sok fogyatkozást láttam. Meg kell tanítanunk sok öreg és fiatal tanítónkat a vallástanítás művészetére; s ezt annál inkább, mert közöttük sok istenáldotta talentum van. E pontnál különös melegséggel fejezem ki elismerésemet Váczy Ferenc igazgató úrnak, aki Nagykőrösön, április hó 6—8. napjain három napon át a kecskeméti egyházmegye 92 tanítója részére magas színvonalú és gyakorlati értékű vallástanítási tanfolyamot rendezett. Kérem egyházunk minden illetékes tényezőjének különös figyelmét, segítségét és erőfeszítését e nagy ügynek folytatására! Általában hangsúlyoznom kell, hogy iskolapolitikánkban most már nem annyira új tanintézetek felállítása, mint új internátusok emelése a fontos és szükséges. Vannak nagy mivelődési központok, iskola-városok, ahol új református iskolákat állítani nem olyan fontos, mint internátusokat létesíteni, ahol erős református szellemű otthont találjanak a növendékek és ez otthonból nyugodtan látogassák a nem református iskolákat. Szolgálataim Az elmúlt esztendőben részt vettem az Örkényi, budafoki, soroksárpéterii templomok felszentelésében, a kecskeméti tanítónőképző-intézet felszentelésében, részt vettem a nagykőrösi vallástanítási konferencián; szolgáltam Mezőtúron, Pesterzsébeten, Pécsen, Kaposváron, Debrecenben előadásokat tartottam decemberi presbyteri konferencián, a januári theologiai konferencián, részt vettem az Országos Nagygyűlésen, a Presbyteri Szövetség második budapesti ülésén, a C. E. budapesti, Faith and Order lausannei és Y. M. C. A. opocnoi konferenciáján. Vezettem a budapesti presbyteri nagygyűlés rendezését. Irodalmi munkásságomat az Akadémiai Értesítő tünteti fel. De legnagyobb, legnehezebb és egyszersmind legkedvesebb szolgálatom a vértesaljai egyházmegyének látogatása volt.