A Dunamelleki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1927. október.

1927. október 21.

172 a polgári iskolák részére is kiadassék az igazgatók Határidő Naplója; ezzel az egyházkerületi központi igazgatás is nagyon megkönnyebbedik, mert most egyrészt feleslegesen küld egyik-másik igazgató valamit a püspöki hivatalnak, másrészt néha nehéz megkapni azt is, ami szükséges. Ezek az iskolák vannak legkevésbbé tisztában azzal, hogy mennyiben tartoznak állami rendelkezés alá; már azonban javult a helyzet ebben a tekintetben is. IV. A tanári karokban változás, hogy Budapesten Széky Krisztina nyugalomba ment, Dedinszky Gizella egy évi szabadságról visszatért, a vallástanítást dr. Nagy Sándortól Nagy Sándornó vette át. Dunavecsén Györgyné Benedek Jolán lemondott; Kiskunhalason Pataky Mária március 7-től a tanév végéig szabadságon volt, majd nyugalmazását kérte, ez még nincs elintézve; szabadságon voit Stepanek Ernőné március 8-tól április 4-ig, Thuróczy Dezsőné március 16-tól április 10-ig; ez idő alatt a református reálgimnázium tanárai helyettesítették őket; itt iskolaorvossá választották dr. Keresztes Bélát; Siklóson a tanév végén egy hónapig szabadságon volt Finta Zoltánné, társai helyettesítették. Szentendrén nagy baj, hogy az üres tanszék betöltésére a VKM nem adott engedélyt s így az óratöbblettel és kisegítő helyettessel való segítés kényszerűsége állott be; október és november hóban Szombathy Béla igazgató, szeptemberben Simon Irma volt betegség miatt szabadságon; meghalt dr. Szászy István iskolaorvos és egészségtanár, az iskola jóakaró barátja és ennek utóda, dr. Weisz Ármin városi tiszti orvos. — Mindenütt résztvettek a tanárok az egyház s több helyen a város közéletében egyesületi szerepléssel, előadásokkal. V. A tanév lefolyását az előbb említett szabadságolások zavarták, több helyen a tanulók között is nagymértékű volt a a náthaláz s emiatt az internátusokban sok aggodalomra volt ok; a súlyos munkát az internátusok személyzete elismerésre méltóan, lelküsmeretesen végezte. Járványszünet volt Szentendrén. VI. Tanulmányi ügyek. A polgári iskolákban szerzett tapasztalataim szerint ezekben az iskolákban leginkább egyenetlen a tanítás színvonala, tehát az eredmény is. Egyenetlen a tanulók szellemi színvonala, de ez mindenütt így van s ezért a tanári munkának nem szabad a növendékekhez való alkalmazkodást mellőznie. Mindenik testületben vannak kiforrott, min-