Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1926.

1926. október 16.

23 azért, mert fuvarszolgáltatással van összekapcsolva. E téren mindent el kell követnünk, hogy a fuvart biztosítsuk, de ha nincs fuvar, meg kell indulni gyalog, mert a szolgálat nem maradhat el. A földi király követei forsponton jártak s bizony hatalmuk volt erőszakkal is kényelmes alkalmatosságot szerezni maguknak. A mennyei király követei azonban gyalog jártak, mert a lelkűknek szárnya volt. Hol lenne ma a keresztyénség, ha Pál apostcltól Livingstonig csak cda mentek volna az apostolok, ahova fuvart küldenek érettük! A belmissziói munkáról külön jelentés számol be; itt annyit mondok, hogy egy belmissziói naptár vagy vademecum kiadása, amelyikben pontosan kézbe van adva minden tennivaló, fölöttébb szükséges. Ezt a helyet használom fel arra, hogy rátereljem egyházkerületünk figyelmét két régi belmissziói intézményre. Az egyik a Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület kórháza, amelyik az idén megvásárolta azt az épületet, ahol eddig bérfizetésért lakott. Óriási erőfeszítés volt ez, de Isten megáldotta és megsegítette a vezetők bátorságát. A vételár felét ki is fizette, de esedékes a másik fele. Újra elveszíthet mindent, ha a magyar református és protestáns társadalom áldozatkészsége nem áll mögéje. Azért e helyről újra ajánlom híveim segedelmezö indulatába! Másik nagy belmissziói intézményünk, a Bethesda-kórház, most ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. A német egyház kebeléből nőtt ki, nagy lelki válságok között, veszedelmes szakadékok szélén vezette át Isten keze. Ma tiszta református programmal, erőteljes egyházi princípium alapján áll egyházunk mellett, segítésre készen. Kórházát száz ágyra kívánja kibővíteni és ehhez sok pénzre van szüksége. Ha a magyar társadalom olyan mértékben siet a segítségére, amilyenben azt a holland társadalom tette, a Bethesda-kórház megerősödve indul tovább e határkőtől áldásos szolgálata további állomásai felé. Ki kell emelnem azt a rendkívüli odaadást, példás, hűséges szolgálatot, amivel a kórház igazgatója, Biberauer Richárd vezette ez intézménynek ügyeit immár negyedszázad óta. Ha nem is egyházunk hivatalos keretei között, de reiormátus egyházunk igazságait és eszményeit szolgálta, a református papi típusnak mutatta meg felemelő és szép példáját; szolgálatával és egyéniségével Isten országa és a magyar kálvinizmus egyformán gazdagodott. Óhajtom, hogy gyülekezeteim minél többször, minél bensőbb kapcsolatba jussanak a Bethesdával és a