Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1926.

1926. október 16.

178Í tcrnaruhákkal, formakalapckkal való ellátását, valamint részükre az egyforma ágyterítő beszerzését azzal, hogy ezek állandóan az árvaház tulajdonába maradnak. Amennyiben a kút vizének vastalanító készülékkel való ellátása keresztül vihető, ehhez azzal az összeggel járul, ami az árvák ellátási költségeinek kiegyenlítése után a költségvetésben felvett összegből megmarad. A többlet a kecskeméti református egyház által fedezendő. Felhatalmazza elnökséget az árvaház szükségleteinek fedezésére szolgáló összeg kiutalására. 176. Olvastatott a belmissziói bizottság jelentése az egyházmegyei belmissziói bizottságok jelentéseivel kapcsolatban. Az egyházmegyei belmissziói bizottságok mind beküldték részletes jelentéseiket. A jelentések általában a belmissziói tevékenység nagyobbmérvű terjedéséről adnak számot és ha ittott előtűnnek sötétebb színek is és csüggeteg hangok meg is ütik fülünket, általánosságban a jelentések hangja bizakodó. Gyülekezeteink fejlődő lelki élete, lelkipásztorainknak a szebb jövőben való hite bizonyságai annak, hogy Isten lelke működik református egyházunkban s gyülekezeteink épülését vagy úgy tekinthetjük, mint egy lassú, de folyton erősbödő ébredési folyamat jelenségeit, vagy pedig, mint bíztató előhírnökeit egy közelgő nagyarányú lelki ébredésnek. A felsőbaranyai egyházmegye az egész vonalon észlelhető, kevés idővel ezelőtt még csak nem is remélhető megújulásról ad számot. A 64 anyaegyház közül 51-ben hívogatják vallásos estélyek a felnőtteket, szaporodnak a gyermekistentiszteletek és vasárnapi iskolák, bibliakörök és nőegyesületek, fejlődik az iratterjesztés, kezdődnek itt-ott a házi istentiszteletek, gyakoroltatnak pásztori látogatások és énekkarok szerveződnek. A lelkipásztorok csaknem kivétel nélkül panaszkodnak munkatársak hiánya miatt, éppen azért, mivel jelen egyházi viszonyaink között kis gyülekezeteinkben csaknem minden a lelkipásztoron fordul meg. nagyon helyesen sürgeti a belmissziói bizottság a lelkipásztorok egyéni vallásos életének a Biblia szellemében való kimélyítését s az egyházkerület által megállapított kérdőpontok közé felvett egy kérdést, mely a lelkipásztor egyéni vallásos életére vonatkozik. Voltak olyanok, akik ezt magánéletükbe való jogtalan beavatkozásnak tekintették, de 43 lelkész készséggel tett eleget a fel-