Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1926.

1926. október 16.

137Í változott, hogy az új választások következtében növekedett ama tanárok száma, akiknek rendes tanári fizetését teljes egészében a fenntartótestület viseli. Egyik rendessé választott tanár a hivatalos, szolgálati uton kapott ismételt elutasítás után közvet­lenül az államfőtől kérte, mint hadviselt és fogságot szenvedett ember a rendes tanári fizetés kiegészítését és megkapta. Ez az eset a helyzetet nehezebbé és az egyházi főhatóságra nézve kényelmetlenné is teszi, mert nem egyszer bebizonyosodik, hogy nem a szigorúan megkívánt hivatalos út a legeredményesebb. Ez az egyházi szolgálatra való tekintettel nem jelentéktelen tünet. — Az egész államsegélykérdés a konvent kezében van s így mindössze azt teheti az egyházkerület, hogy az elintézést a konventen szorgalmazza s a kerületből az adatokat összegyűjti. Ez már folyamatban is van. XVIII. Az 1926—27. tanév megindulása nem minden zavar nélkül történt, iskoláink azonban erről nem tehetnek. A szün­idő legutolsó napjaiban jelent meg a szünidőt két héttel meg­hosszabbító miniszteri rendelet; a püspök úr nem rendelte el a meghosszabbítást, csak megengedte. A dolog természeténél fogva ugyanis mindenik igazgató maga tudta legjobban, hogy lehetett-e már akkor egyáltalában értesíteni a tanulókat vagy szükséges volt-e ott a meghosszabbítás. Az iskolában az ilyen hirtelen változás nem egyedül a terminusoknak a módosítását, hanem a munkarend megzavarását is jelenti. — A másik, még zavaróbb körülmény az volt s ennek a hatása nyilván csak ezután bontakozik ki, hogy az 1924-ben kiadott középiskolai tanterv újabb, részben lénye­ges módosításon ment át s immár ebben az alakjában tétetett kötelezővé egyszerre három osztályban. Az erről szóló minisz­teri intézkedés a szünidő második felében jutott a püspök: hiva­talba s bár innen nyomban megtörtént a zökkenések elkerülése érdekében a tanári karok utasítása, félő, hogy nehézségek nél­kül nem mehet végbe a legújabb tantervre való áttérés (a tan­könyvek még az 1924. évihez alkalmazkodtak; most a III. osz­tályban kötelező az a tanterv, melynek földrajzi anyaga leg­nagyobb részét a tanulók a II-ban már elvégezték), olyan új tárgy is van ott, amelyik a június végén elkészített tárgyfelosz­tásban nem szerepelhetett stb. Legfőbb újítás az 1926. tanterv­ben az, hogy a gimnáziumok a régi módon, az V. osztályban kezdik a görögöt, az 1924. évi XI. t.-c.-ben foglalt szervezeti reform tehát csupán arra szorítkozik immár, hogy a görögöt

Next

/
Thumbnails
Contents