Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1926.
1926. október 16.
134Í tartanunk, hogy mindez a testi és szellemi erő elaprózására vezet, átlendülünk a rideg tanítás régi egyodaluságából a sokféleségnek nemcsak fejlesztő, hanem elsekélyesítő állapotába; az iskola hova-tovább csak keret lesz, külső tényezők (cserkészparancsnok, KISOSz., filmüzem stb., stb.) lesznek ifjuságunk idejének, munkakedvének, szellemének irányítóivá. Ezért keli örülnünk annak, hogy tanáraink lelkesen együtt vannak az ifjúsággal, kívánnunk kell, hogy azt ne csak egyes vezetőtanárok érezzék hivatásukkal együtt járó feladatuknak, hanem az egész testület és szigorú éberséggel gondoskodjanak arról, hogy az iskola maradjon az vagy inkább váljék azzá, aminek lennie kell, t. i. valóban az egész embert nevelő iskolává. Ma az ifjúságnak igen sok már a külső vezetője és nagyon sokféle alkalom gátolja az elmélyedést, rendszeres tanulását. Elvégre a nevelésnek nem végletek között kell mozognia. XI. Iskolai ünnepélyek. Ezek sokasága néhol ijesztő s módot kell találnunk arra, hogy apasszuk ez alkalmakat, amelyek immár úgy elszaporodnak, mint egy időben az iskolai gyűjtések. Sok hivatalosan elrendelt ünneplés is van, de sokat éppan a különféle ifjúsági szervezetek teremtenek. Ünnepélyek, estélyek némelyik iskolánkban jóformán egymást érték. Ez ugyan mindig jár valami gyarapodással a tanulókra nézve, de kizökkenést jelent az iskola módszeres vezetésével folyó művelődés kiszámított útjából. Természetesen ez a megjegyzés nem a nevezetes eseményekről, emberekről és történelmi évfordulókról szóló megemlékezés ellen irányul; nem is irányul semmi ellen, hanem védeni akarja az iskolát abban a meggyőződésében, hogy Széchenyinek, Rákóczinak, a gályaraboknak ez évben felújított emlékezete is mélyebben vésődik az ifjúság szívébe a rendes órákon való és az osztályokhoz szabott megemlékezéssel, mint a figyelmet elvonó külsőségek között rendezett hivatalos ünnepélyeken. Nagyon elég lenne, ha az évet nyitó és záró s a reformációra emlékeztető ünnepélyeken kívül évenként csak egyetlen ünnepély lenne, pl. a második félév első felében, amikor az egész tanév nevezetes évfordulói és eseményei együtt részesülnének összefoglaló ünneplésben. A mulatság jellegű ünnepélyeket pedig erélyesen kellene a legszűkebb térre szorítani anélkül, hogy az ilyenekben kínálkozó nevelési eszközöket magunktól elvetnők. XII. Szülői értekezletek. Úgy látszik, ezt az intézményt kissé nehéz az iskoláinkban meghonosítani, azonban a tanári