Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1926.

1926. október 16.

134Í tartanunk, hogy mindez a testi és szellemi erő elaprózására vezet, átlendülünk a rideg tanítás régi egyodaluságából a sok­féleségnek nemcsak fejlesztő, hanem elsekélyesítő állapotába; az iskola hova-tovább csak keret lesz, külső tényezők (cserkész­parancsnok, KISOSz., filmüzem stb., stb.) lesznek ifjuságunk idejének, munkakedvének, szellemének irányítóivá. Ezért keli örülnünk annak, hogy tanáraink lelkesen együtt vannak az ifjú­sággal, kívánnunk kell, hogy azt ne csak egyes vezetőtanárok érezzék hivatásukkal együtt járó feladatuknak, hanem az egész testület és szigorú éberséggel gondoskodjanak arról, hogy az iskola maradjon az vagy inkább váljék azzá, aminek lennie kell, t. i. valóban az egész embert nevelő iskolává. Ma az ifjúság­nak igen sok már a külső vezetője és nagyon sokféle alkalom gátolja az elmélyedést, rendszeres tanulását. Elvégre a neve­lésnek nem végletek között kell mozognia. XI. Iskolai ünnepélyek. Ezek sokasága néhol ijesztő s módot kell találnunk arra, hogy apasszuk ez alkalmakat, ame­lyek immár úgy elszaporodnak, mint egy időben az iskolai gyűj­tések. Sok hivatalosan elrendelt ünneplés is van, de sokat éppan a különféle ifjúsági szervezetek teremtenek. Ünnepélyek, esté­lyek némelyik iskolánkban jóformán egymást érték. Ez ugyan mindig jár valami gyarapodással a tanulókra nézve, de kizökke­nést jelent az iskola módszeres vezetésével folyó művelődés ki­számított útjából. Természetesen ez a megjegyzés nem a neveze­tes eseményekről, emberekről és történelmi évfordulókról szóló megemlékezés ellen irányul; nem is irányul semmi ellen, hanem védeni akarja az iskolát abban a meggyőződésében, hogy Szé­chenyinek, Rákóczinak, a gályaraboknak ez évben felújított emlé­kezete is mélyebben vésődik az ifjúság szívébe a rendes órákon való és az osztályokhoz szabott megemlékezéssel, mint a figyel­met elvonó külsőségek között rendezett hivatalos ünnepélyeken. Nagyon elég lenne, ha az évet nyitó és záró s a reformációra emlé­keztető ünnepélyeken kívül évenként csak egyetlen ünnepély lenne, pl. a második félév első felében, amikor az egész tanév nevezetes évfordulói és eseményei együtt részesülnének össze­foglaló ünneplésben. A mulatság jellegű ünnepélyeket pedig erélyesen kellene a legszűkebb térre szorítani anélkül, hogy az ilyenekben kínálkozó nevelési eszközöket magunktól elvetnők. XII. Szülői értekezletek. Úgy látszik, ezt az intézményt kissé nehéz az iskoláinkban meghonosítani, azonban a tanári

Next

/
Thumbnails
Contents