Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1924-1925.

1925. október 10.

121 zet bezárása nem vált szükségessé és az előírt évi feladat elvégzését nem gátolta meg. VI. Tanulmányi ügyek. A leányközépiskolai tanterven történt módosítást a tanári kar 1925. szeptemberben, az első módszeres értekezleten részletesen tárgyalta és ahhoz alkalmazkodott. A tárgyfelosztás szakszerű volt; az órarend megfelelő. Az előírt dolgozatok, rajzok rendben voltak. A tanítás munkája gondosan, általában jó módszerrel s részben kiválóan folyt. Módszeres értekezlet volt szeptemberben és februárban; a második alkalommal Papi Biró Izabella rendes tanár székfoglalóként a latin nyelvtanítás módszeréről való gondolatait adta elő. Rendkívüli tárgyként szabadkézi rajzot, kézimunkát s német, francia és angol nyelvet taní'ottak. VII. A tanulók száma és megoszlása. 1. A létszám. Vizsgálatot tett 216 nyilvános és 33 magántanuló. A 33 magántanuló közül 19 kecskeméti leány s az o'tani lelkészek felügyelete alatt működő leányközépiskolai tanfolyamon rendszeres, iskolai tanulással készültek elő a vizsgálatra. 2. Felekezeti megoszlás. Református 130 nyilvános és 29 magántanuló, a nyilvános tanulóknak 6019, a magántanulóknak 88 88 százaléka; evangélikus 40 + 3, azaz 18 52 + 909 százalék; unitárius 1 nyilvános tanuló, azaz 046 százalék; római katholikus 45 + 1, azaz 20 83 + 3 03 százalék. 3. A szülők foglalkozása. Legnagyobb számmal voltak a nyilvános tanulók között a köztisztviselők (23 61 százalék), kereskedelmi és közlekedési tisztviselők (18 06 százalék) és a másféle értelmiségiek (15 28 százalék) gyermekei; ezekhez véve még a papok és tanárok (1204 százalék), a nyugdíjas tisztviselők (9 26 százalék) gyermekeit, látható, hogy e leányiskolánk növendékeinek több mint háremnegyede körülbelül azonos társadalmi helyze'tű s a legműveltebb körökből kerül ki, sőt ezektől a kisebb arányszámú foglalkozásúak sem igen különböznek. A magántanulók e tekintetben máskép oszlottak meg: itt a középbirtokosok vannak legnagyobb számmal (21 21 százalék), utánok itt is köztisztviselők és másféle értelmiségiek (1515—1515 százalék), majd a papok, tanárok és a nyugdíjas tisztviselők (9 09— 9 09 százalék) következnek. 4. Az osztályokban való eloszlrs itt is mutatja a rendes középiskolai arányt: vizsgálatot tett az I. osztályban 46, a II. osztályban 45, a III. osztályban 52, a IV. osztályban 39, I—IV. osz-